Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790
TH. A budai Szentháromság-emlék. F. A. Dietell rézmetszete 2. SZOBRÁSZAT, KŐFARAGÁS Az építészethez a XVIII. században szorosan kapcsolódott a kőfaragás és a szobrászat. Nemcsak az egyes épületek tartozékaiként (a változatos kapu- és ablakkeretekkel, pillérfejezetekkel, konzolokkal), díszítő elemekkel (kőváza, istenszem, címei', korlát, mellvéd), vagy templomi berendezésekkel (keresztelőkút, szenteltvíztartó) a kőfaragás, hanem az épületeken elhelyezett szobrokkal, de különösen a templomokat díszítő szoborművekkel, szobros oltárokkal, domborművekkel, szobrászati munkát igénylő szószékekkel, templomi padokkal, sekrestyeszekrényekkel a kő- és faszobrászat, valamint a stukkómennyezetekkel, amelyeknek nemcsak az ornamentikája lényeges, hanem a szobrászati megoldása is. Budán, Pesten és Óbudán a XVII. század végétől kezdve 47 szobrász, 31 kőfaragó és 6 stuk- A szobrászok ké)készítő telepedett le, vagy dolgozott hosszabb-rövidebb ideig. A 84 mester közül azonban és kőfaragók csak 53-nak a munkássága, illetőleg munkásságának egy része ismeretes, de ennek nagy része • szn,N " rutinmunka volt, különösebb művészi igény és érték nélkül; csak néhánynak a munkássága jelentős és értékelhető a fennmaradt művek alapján művészi szempontból. Budán a XVIII. század első felében Franz Joseph Barbieri és Hörger Antal, utánuk a század közepétől kezdve Eberhardt Antal és Weber József Lén árt, Pesten a század elején talán Rieder József, 1747-től kezdve Hebenstreit József, Óbudán pedig Bebo Károly voltak a legjelentősebb szobrászok. Vendégművész a XVIII. században csak néhány fordult meg Budán. A kismartoni Ungleich VendégFülöp 1711 — 14 között a vári második Szentháromság-szoboremléket készítette. Lorenzo Matti- muvesze * elli bécsi szobrásznak tulajdonítják a vári fegyvertár (Zeughaus) Héraklész-, Fortitudo- és Constantia-szobrainak készítését 1730-ban. Johann Georg Dorfmeister pedig 1707 körül dolgozott Budán, a vári Zsigmond-kápolna berendezésén. Pestre csupán az Invalidus-palota építkezése idején jött két bécsi szobrász: Johann Christoph Mader, aki 1731-ben és 1736-ban készített nyolc szobrot — és Johann Theimy, aki 1735-ben az Invalidus-palota közép-oromattikájának a szobrait, 1735 — 36-ban az Invalidus-kápolnába az oltár és a szószék szobordíszét, 1740 — 41ben pedig a pesti szervita templomba oltárszobrokat készített.
