Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

klarisszák templomát ugyanaz a Pauer János György pesti mester építette, aki a szintén a kalocsai érsek által támogatott pesti klarisszákét, valamint a pesti szervitákét, és aki 1744-ben kapott megbízást az óbudai plébániatemplom tervezésére és építésére. Az óbudai plébániatemplom és a XVIII. századi pesti szervita templom között számos hasonlóság van.

24 A XVIII. században épült budai és pesti templomok között a kiscelli trinitárius templom és kolostor volt az egyetlen, amelyet nem helyi mester tervezett. A trinitáriusok az épületek terveit Johann Entzenhoffer bécsi építésszel készíttették el 1744-ben, és a templomépítés 1758-ban fejeződött be. (65 — 66. kép.) A hosszú ideig tartó építkezés közben az eredeti terveket megváltoztatták. Az ausztriai jantenfordi szervita kolostor és templom mintájára készített Entzenhofferféle terveket a tervező halála után (minden valószínűség szerint) a Zichy család udvari építésze, Jäger János Henrik módosította. Jäger a templom homlokzatát a bécsi Dorotheerkirche homlokzati megoldásához hasonlóan alakította ki (ezt vették át a bécsi trinitáriusok is templomuk építésekor), a középső épületszárnyban pedig a lépcsőház a Jäger által tervezett óbudai Zichy-kastély lépcsőházainak mintájára készült el.

25 A vízivárosi Szent Anna-, a budai klarissza, az óbudai és a kiscelli templomok építésével szinte egy időben, az 1740-es években még két nagyobb templomépítés folyt: a tabáni görögkeleti és az újlaki katolikus templom építése. E munkák során a budai építőmesterek egyre nagyobb szerephez jutottak. Hámon nemcsak a Szent Anna-templom építésére kapott megbízást, hanem az újlaki templomra is. Mestertársát, az alsóausztriai származású Mayerhoffer Ádámot pedig 1741-ben a tabáni görögkeleti szerb templom építésével bízták meg. Újlakon a mai plébániaépület helyén 1706-tól kezdve egy átalakított lakóházat használtak istentiszteleti célokra. Ezt az inkább csak kápolnának nevezhető templomot 1711 —12-ben Krieghammer Sebestyén kőművesmester kibővítette, 1717-ben sekrestyét épített hozzá. 1725ben pedig a hajéit hosszabbította meg, a hajó elejére egy-egy kápolnát, a homlokzat közepére tornyot épített. Az új templom 1746—1759 között épült fel.

26 Az eredeti terveket Hámon Kristóf készítette, de a kivitelezést Hámon korai halála után (mint a Szent Anna-templomnál is), 1748-tól kezdve Nepauer Máté irányította. Az újlaki templom homlokzatának kialakításával és tornyának megépítésével Nepauer nagyobb méretekben, kiforrottabban azt a megoldást ismételte, amelyet 1750—1753 között a tabáni Szent Katalin-plébániatemplomnál alkalmazott. A már korábban felépült tabáni templomnak nemcsak a homlokzati kiképzése fűződik Nepauer nevéhez, hanem a bővítése is. Nepauer az ötvenes években Buda legjobban foglalkoztatott templomépítő mestere volt. A Szent Anna-templom, az újlaki templom és a Szent Katalin-templom építése mellett őrá bízták az Országúton az ágostonrendi templom építését is.

27 Ez a templom 1752—1770 között épült fel, és Nepauer első olyan alkotása volt, amelynél nem kötötték korábbi tervek vagy korábbi épületek. Típusában eltért az általa épített többi templomtól, főképp a homlokzat kialakításánál. Nem egyedülálló jelenség azonban Budán: az ágostonrendi templom erős rokonságban van a kiscelli trinitárius templommal. Nem másolata annak, hanem a hasonlóság a közös mintakép, a bécsi Dorotheerkirche utánzásának a következménye. 63. A vízivárosi Szent Anna-templom tervrajza Országos Levéltár A kiscelli trinitárius templom A tabáni szerb tri),/,1(1/11 Nepauer Máté templomépítkezései 15* 227