Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

WIN IF i CENT] A .MARJA B. TIJXHK.'JIAK XVGYSTA& . LÏTERIS. BOXlSqvS. (J 1. A budai királyi palota az 1 770-es években. F. Pichler rajza után J. E. Mansfeld rézmetszete nem számolhatunk. Oracsek önállóságának bizonyítására sem állnak azonban rendelkezésünkre adatok: a homlokzati részek megvalósításába Gi^assalkovichnak éppúgy lehetett beleszólása, miként befolyásolták azt a Hölbling által épített palotarész egyes motívumai is. A királyi palota építése 1755-ben pénzhiány miatt megakadt, és csak 1766-ban indult meg ismét. Ekkor már nem volt arról szó, amire Grassalkovieh gondolt az építkezés megindításakor: a Budán székelő király számára építteti a palotát. A királynő 1762-ben az angolkisasszonyokat helyezte el az épület egy részében (ő maga csak 1764-ben lakott itt rövid budai látogatása idején). 1766-ban pedig Albert szásztescheni herceg, Magyarország helytartója és felesége, Mária Krisztina költözött Pozsonyból a palota középső részébe. Az 1766ban újra meginduló munkálatokat azonban már nem a közben „királyi építész" címet elnyert Oracsek irányította, hanem Franz Anton Hillebrandt kamarai építész. Neki azonban az épület külső megjelenésének a kialakításában már csak igen kevés szerep*

1 volt. Ekkor készült el a Szent Zsigmond-palotakápolna és fejeződött be a palota 203 helyiségének az építése. A palota 1770-ben készen állott. A következő évek során azonban néhány jelentős változtatást hajtottak végre az épületeit és az épületben. Az angolkisasszonyok (>2 A palotakápolna hosszmetszetének részlete, Levéltár 1777. Országos 15 Budapest története III. 225