Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790
VI. BUDA ES PEST MŰVÉSZETE A XVIII. SZÁZADBAN Budán és Pesten a felszabadítás után a romok eltakarítására, az épületek helyreállítására, lakhatóvá tételére volt szükség. Művészeti törekvések számára pénz és gazdag polgárság hiánvában lehetőség nem volt. Legfeljebb az épületek helyreállítása közben merülhettek fel az építészeti maradványok által követelve ilyen igények — és az egyház részéről a templomok belső díszítése és felszerelése. 1. ÉPÍTÉSZET A) Polgári építkezések A művészeti maradványok kérdése különösen építészeti szempontból lényeges, hiszen a váró- Építészeti sok újonnan települt lakosságára ezekből nem jutott más — mert ami mozdítható volt, azt elvitte maradványok már az első napokban a harácsoló katonaság, vagy a későbbi hónapokban a kincsek után kutaté) Kamara. A török építészetből nem sok maradt, mert jelentős, tipikus török építészet Budán és Pesten alig volt. Uj lakóházat — kőből — a törökök nemigen építettek, amit 1686 után a telekkönyvi tisztviselők török háznak minősítettek, nem volt egyéb, mint vesszőből, sárból készített — sok esetben — föld alatti putri. A középkori lakóházakon török építészeti jellegű változtatások nem történtek. Csupán a templomokat alakították át — egy-kettő kivételével — dzsámivá, de kétséges, hogy vajon ez jelentős építészeti változtatással járt-e. A felszabadítás idején készített metszeteken ábrázoltak ugyan a budai és a pesti városképeken szép számmal karcsú minarékat, de ezek a minarék a városképekről még azelőtt eltűntek, mielőtt a templomépítés vagy renoválás a XVIII. század első felében megindult volna. így feltételezhető, hogy azok a városképek rajzolóinak hangulatkeltő eszközeiként jöhettek létre, s valójában a régi templomok tornyai voltak. A török építészet maradványait a felszabadítás utáni években csupán Gülbaba — még ma is fennálló — sírkápolnája, a vízivárosi Duna-parton a XVIII. században hosszú évtizedekig salétromraktárnak használt mecset, Pesten a mai városháza északnyugati sarkának a helyén állott dzsámi, valamint a szép számban fennmaradt, az ostromokat meglehetős épségben átvészelt fürdők kép viselt ék. Az építészeti maradványok tehát, amelyek meghatározták az indu lé) építkezéseket, a török uralom előtti időkből valók voltak. 1 Az építészeti maradványoknak, a megrongálódott falú és leégett tetejű házaknak a rendbehozása jelentette a katonai építkezéseken kívül a polgári és katonai építőmestereknek, kőműveseknek, kőfaragóknak, ácsoknak az első feladatokat. Munkájuk során a XVII. század végén természetesen nem művészi célok, hanem a gyors és olcsó gyakorlati megoldások állottak előtérben. Az újjáépítési munkák nagyszámú s képzett mesterembert és nagyfokú szervezettséget igényel- 52. A budavári Fortuna utca 21 tek. Buda és Pest első lakosai között számos ház az 1920-as években A budai és a pesti építő céhek sz. alatti egykori