Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

tankönyveknek az eladásán kívül — főképp az osztrák és német, kisebb mértékben a francia kiadású könyvek árusítása tette ki. A Trattner Mátyás pesti könyvkereskedését átvevő Pauer János szinte kizárólag német és francia könyveket tartott a boltjában. Hogy a többi pesti és budai könyvkereskedőnek, könyvkötőnek is ezek lehettek a ,,fő árucikkeik", az szinte természetesen következett az osztrák könyvexport állandó növekedéséből. 1773-ban 135 000 tallér, 1793-ban már 2 260 000 tallér értékű könyv került kivitelre, s ebből feltételezhetően jelentős rész jutott Magyarországra. A magyar- A magyarországi könyvkiadás nagy és fokozódó mértékű fellendülése (1761 — 1770 között országi könyv- 1050, 1781 — 1790 között 1929 könyv megjelenéséről van tudomásunk) nem hozott olyan eredkiadas menyeket, amelyek akár a külföldi kínálattal szembeállíthatók, akár a belföldi kereslettel lépést tartók lettek volna, s amelyek különösen a szellemi és műfaji igényeken kívül a nyelvi igények kielégítésére is alkalmasak. A magyarországi nyomtatványok nyelvi megoszlása terén az előző évtizedhez viszonyítva jelentős változások történtek a nyolcvanas években. Lényegesen visszaesett a latin nyelvű kiadványok száma, 49,9 százalékról, 36,8 százalékra; emelkedett viszont a magyaroké 27,4 százalékról 33,8 százalékra, a németeké 16,6 százalékról 23,3 százalékra.

18 Mindez nem változtatott azon a tényen, hogy a magyarországi és ezen belül az első helyre kerülő pesti és kisebb mértékben budai könyvkiadás és könyvkereskedelem ebben az időben még túlnyomórészt német jellegű volt. Legfeljebb élesszemű nyomdászok (mint Trattner Mátyás) vagy ügyes könyvkereskedők (mint Strohmayer) figyeltek fel azokra a polgári és nemzeti törekvésekre, amelyek a felvilágosodás általános terjedése idején az országban, Pesten és Budán is jelentkeztek. A pesti és a budai nyomdák és könyvkereskedések német, magyar, latin, szláv vagy egyéb nyelvű nyomtatványaikkal, könyveikkel, azok forgalmazásával azonban mindenképpen nagymértékben hozzájárultak az új kulturális központ kialakításához, fejlesztéséhez. C) Hírlapírás Budán és Pesten Budának és Pestnek, mint az ország alakuló, fejlődő művelődési központjának: jelentős társadalmi hátteret biztosított az országos kormányhatóságok Budára helyezése. Ez azonkívül, hogy Buda fővárosi rangját igazgatási szempontból realizálta, szükségszerűen társadalmi változásokat is hozott magával. Megjelentek és részben megtelepedtek, vagy legalábbis laktak a városban a Helytartótanács, a Kamara, a bíróságok, a Eőhadparancsnokság vezetői, tisztviselői. S ezeknek az országos ügyekkel foglalkozó hatóságoknak a működése is ide vonzotta hoszszabb-rövidebb időre már nemcsak egy szűkebb terület, hanem az ország nemességét és ügyesbajos dolgait intéző lakosságát (polgárokat, jobbágyokat, értelmiségieket). Amit Pest gazdaságilag már korábban is jelentett az országnak — a központot —, most igazgatási szempontból jelenthette a szomszédos Buda. A művelődés területén ez a változás azonban mégsem Budán éreztette elsősorban hatását, hanem Pesten. Az első -pesti Az Ofnerischer Mercurius régen való (legkésőbb 1770 körül) megszűnése után Pesten indult újságok újra (s e városban először) újság: 1781-ben a Pester Intelligenzblatt, amely 1786 március végéig jelent meg. E lappal párhuzamosan indított egy heti hírlapot is 1785 elején Hoffmann Lipót Alajos, a német nyelv egyetemi tanára, Pester Wochenblatt címen, azonban ez csak rövid ideig állott fenn. E rövid életű próbálkozások után a rendszeres pesti újság 1788-ban indult meg.

19 A pesti Neuer Moll Jeromos, egy bécsi udvari ágens fia, 1787-ben Pesten kereskedelmi tudakozó intézetet Kurír (Frag- und Kundschaftsamt) állított fel, s engedélyt kért egy ezzel kapcsolatos hirdetőújság (Intelligenzblatt) kiadására, de megismerkedvén Trattner Mátyással, végül is politikai hírlap kiadását határozták el, amely 1788. április 2-től kezdve jelent meg, Neuer Kurir aus Ungarn von Kriegs-und Staatssachen címmel, ezer példányban, előbb hetente kétszer, de már ez év okté)berétől kezdve háromszor: kedden, csütörtökön, szombaton. Moll, aki lelkesedett II. Józsefért, lapját felvilágosodott szellemben szerkesztette. Ügyes újságíró volt: széles körű levelezőhálózatot szervezett (csaknem minden magyarországi városból volt tudósítója), postahivatalban, az irodájában maga is állandóan gyűjtötte a híreket, és rendszeresen vett át közléseket a Wiener Zeitungból, prágai, brünni, gráci újságokból, a Pressburger Zeitungból, a nagyszebeni Kriegsboteból, a Baireuther Zeitungból, a Berner Zeitungból és a francia forradalom kitörésétől kezdve a Journal de Paris-ból, a Courier du Bas Rhín-ből. Irodalommal, a szellemi élettel nem foglalkozott, de nagy gondot fordított a hirdetésekre, a hivatalos értesítésekre, amelyeket a hetente egyszer megjelenő melléklapjában (Ofner und Pester Fragund Kundschaftsblatt) közölt. A Neuer Kurir a röpirat-irodalomhoz is kapcsolódott. A publicisztikát pótlandó 1789 végén elkezdte a felvilágosodás céljait szolgáló, 1785-ben megindított s egész Európában népszerűvé vált szatirikus Neuwieder Zeitung (híres meghalt emberek „túlvilági beszélgetései" a jelen eseményeiről) utánnyomatának a terjesztését is.

20