Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

43. Pray György történetíró, egyetemi tanár arcképe, 1801. A bécsi Kőnyomé Intézetben készült kőnyomat idő végén. Az osztályok azonban csak tanulmányi fokozatokat jelentettek, nem évfolyamokat; elvégzésük — a tanulók tehetsége szerint — hosszabb-rövidebb ideig tarthatott. A jezsuiták oktatási rendszere túlságosan formális jellegű volt. Nem a tudás elmélyítésére törekedett, hanem külső sikerekre, s ennek egyik fontos eszköze volt az iskolai színjátszás. A színi-előadások, amelyeket 1690től kezdve évente rendszeresen megtartottak, a XVIII. század közepéig csekély kivétellel latin nyelvűek voltak, és a retorika oktatásán, gyakorlásán kívül a hittételek terjesztésének és az egyház politikai álláspontja propagálásának a célját is szolgálták. A jezsuiták oktatása a hatvanas években már élénk ellenzést váltott ki. A kifogások azonban nemcsak a gimnáziumi oktatást illették, hanem az akadémiait is, amelyet szintén a Ratio studiorum szabályozott. Lényegesebb változás — csupán a tananyagban — a newtoni filozófia oktatásának bevezetésével történt 1766-ban. Ezt azonban már a kényszer szülte: a merev jezsuita oktatási rendszer megkísérelte az alkalmazkodást a felmerült igényekhez, védekezésül a rendszert és a rendet érő támadásokkal szemben. Bár ebben az időben a kiváló tanárok egész sora tanított a budai akadémián (így Sajnovics János, Pray György, Illei János, Reviczky Antal, Molnár János), a tanulók száma fokozatosan csökkent. Míg 1757-ben 786 tanuló látogatta a jezsuiták budai iskoláit, a hatvanas * években a számuk 5 — 600 között ingadazott.

7 Az oktatás területén a jezsuitáknál jóval sikeresebb és eredményesebb volt a másik szerzetesrend, a piaristák működése, akik 1717-ben telepedtek meg Pesten. A jezsuiták — budai iskoláik mellett — Pesten is szerettek volna iskolát létesíteni. Midőn 1702-ben megkapták a pesti plébániát, szóba került, és komoly tervek is készültek, hogy a Széchényi-alapítványt megosztva, Pesten is állítsanak fel iskolát. Azonban a viszony a város és a jezsuita rend között elromolván, a tízes évek közepén, amikor a háborús és természeti csapások után a város kezdett ismét lábra állni, a városi tanács az 1715. évi országgyűlés által az országba befogadott és honosított piarista rendet bízta meg középfokú iskola felállításával. Az 1717-ben aláírt szerződés szerint a város vállalta, hogy a rendház fenntartására évi 600 forintot fizet, kápolnát, rendházat és iskolát épít, a rend pedig kötelezte magát a pesti és a vidéki ifjúság oktatására. A piaristák az oktatást ideiglenes helyiségben néhány nap múlva el is kezdték, s már az első évben 145 tanulójuk volt, négy osztályban. Amikor 1718-ban a város megvette számukra a jezsuiták Duna-parti telkét és épületét, s megnyitották a két felső osztályt is, a tanulók száma állandóan emelkedett. 1722 után már meghaladta a 300-at, a hatvanas években állandóan 600 körül volt. Megvásárolták a Városház téri Glöckelsberg-palotát 1756-ban, és a mögötte levő nagy üres telket; ezen építették fel, mivel már a palota is szűknek bizonyult, 1758 — 1762 között új iskolájukat. A piarista oktatás a három évfolyamos (olvasás, írás, számolás) elemi iskolával kezdődött, s utána következett az ötosztályos gimnázium. Az elavult, megmerevedett jezsuita oktatási rendszerrel szemben a piaristák célja az életre nevelés volt: ,,az oktatás célja, hogy az ifjút megtanítsa tovább dolgozni, s megszerettesse vele a tudományokat". Nagy súlyt helyeztek a számtan tanítására, s tanítottak elemi jogi ismereteket is. A XVIII. század második harmadában előtérbe került a hazai földrajz és történelem oktatása. Cörver Elek 1743-ban elkezdte a filozófiai előadásokat is, előbb csak a rendi növendékek képzésére, majd világiak számára is — és sikerrel folytatta, a budai akadémia látogatottságát féltő jezsuiták tiltakozása ellenére is. Cörver és utódjai ezen a tanfolyamon Corsini eklektikus rendszerének keretein belül Newton, Wolff, Leibniz eszméit terjesztették. Ezek a tanítások Pestről terjedtek szét az országba. A piaristák pesti filozófiai tanfolyamának állandósítására 1759-ben került sor (ettől kezdve lett két évfolyamos): a város szerződésben kötelezte magát, hogy a filozófiai tanszék fenntartására 5000 forintot ad; a rend pedig vállalta, hogy a filozófia, logika és Piarista gimnázium Pesten A piarista oktatás A piaristák filozófiai tanfolyama 13* 19ő