Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

39. Buda város kiváltságlevelének címerképe, 1703. Fővárosi Levéltár gazdasági könnyítést kívánt; vágyai azonban nem teljesültek, kivéve a vérhatalmát jelképező akasztófának 1699 tavaszán történt megépítését. Pest az 1698-i bíróválasztás óta állandó forrongásban volt; itt először a Caraffa di Stigliano gróf vezette kamarai bizottság rendezte a bíróság kérdését, majd az ellenzéki „nemesek, tisztek, német, magyar és rác polgárok" beadványára Gosswin von Fürstenbusch kamarai tisztviselő különbizottsága szállt ki 1699-ben. Vizsgálatuknak az a tanulsága, hogy a bécsi kamara az adóalanyok teljesítőképességériek növelése érdekében a városfejlődésért és az önkormányzatért küzdő csoport mellé állt. Az igazgatóság elszigetelődött, s a polgárság — mihelyt szabadon nyilatkozhatott meg — közel egy évtizedre Probergert emelte a bírói székbe.

9 A Kamara A századfordulón az új telepesek beáramlása révén gyarapodó városoknak egyszerű kamarai engedményei birtokokként való kezelése mindinkább lehetetlenné vált. Jól mutatja ezt a budai igazgatéiság kísérlete 1701 elején arra, hogy a megüresedett pesti tanácsosi helyekre a maga embereit állítsa. A magisztrátus ragaszkodott ahhoz, hogy maga egészítse ki létszámát; a tudatlanság vádjával szemben öntudatosan jelentette ki, hogy a szenátori tisztet sokszor jobban látják el a mindennapi életben jártas emberek, mint azok, akik könyvműveltséget szereztek. A polgárság ellenállásának hatására az adminisztráció kénytelen volt átengedni a tanácsosok választásának jogát, sőt a városi számadások bekéréséről is lemondott. De ez az év más szempontból vált nevezetessé. A telekkönyv és a városi határok kérdésében Bécsbe menesztett pesti küldöttség felismerte, hogy az újszerzeményi terület négy szabad királyi városának (Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár) együttesen kell kivívnia régi önkormányzatát. Mosel pesti és Maylin budai