Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Fekete Lajos — Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE A TÖRÖK KORBAN

nak, hanem a törökség szellemi fejlődését is kimozdíthatatlanul egy helyhez rögzítették. Ahogy a közélet és kormányzat alig változott, úgy a műveltség és művelődés is ugyanaz maradt, szinte egy helyben topogott. A medreszék a könyvnyomtatás második-harmadik századában, kéziratos két-háromszáz kötetes könyvtárakkal olyan képet mutattak, melyhez hasonlót Európában már csak messze elmúlt századokban lehetett találni. 6. A TÖRÖK VILÁGI IRODALOM A vallásos szellemtől lényegesen eltérő, a vallási felfogástól sokkal függetlenebb a világi irodalom. Ebben már sokszor nincs is szó a túlvilági életről, a transzcendentálisról, hanem csak a földi életről: a világi ember, legtöbbször a katona vágyai és elképzelései jutottak kifejezésre benne. A nagyobb török költők művei, a perzsa sahnámék utánzatai és fordításai, sőt eredeti szövegei is ismeretesek voltak a török kori Budán, a vég vidéki török élet e szellemi központjában, mert azok éppen úgy hozzátartoztak a török világi műveltséghez, mint a vallási tanítás ismerete a vallásihoz. Ugyanúgy ismeretesek voltak a híres török verses gyűjtemények, dívánok is, a magasabb műveltségű és fejlettebb igényű irodalomkedvelő törökök itt is ezek szépségeiből táplálkoztak. Egy tiszt- Budai vonatkozású török forrásaink között fennmaradt egy XVI. századi defterdári tisztviselő visdô (tezkere emini), Ali Cselebi hagyatéki leltára, s ebben könyvei jegyzéke. Ennek a hivatalnok könyvtara emo

ernek másfél évszázaddal a török könyvnyomtatás megindulása előtt 119 könyv volt a birtokában, vegyesen arab, perzsa és török nyelven írott kézirat, kisebb részben történelmi és vallási, nagyobb részben szépirodalmi tartalommal. E keleti nyelvek klasszikusai közül Ali Cselebi hagyatékában egymás után sorolva megtaláljuk az akkor ötszáz éves Eirdauszi Sahnáméját, a négyszáz éves Nizámi ,,Hulásza-i hamsza" című híres munkáját, meg nem nevezett szerzőtől Juszuf és Zulejka históriáját, Háfiz verseit két példányban, a kortársak közül Fuzuli dívánját, a három keleti nyelv nagybecsű klasszikusait. A könyvek egy része aranyozott perzsa stílusú bőrkötésbe volt kötve, tartalom és külső alak együtt tükrözte a török literátus ember szellemi arcát. épénekesek A köznép irodalmi érdeklődésének kielégítésére egyszerűbb költői alkotások szolgáltak, ezeket népénekesek, kobzosok közvetítették közönségüknek, zenei kísérettel. Egyrészt epikus költeményeket, amelyek hallgatóikat a török őshazába, Oguz kán korába vezették vissza, hagyományaikkal igen régi, több száz évre visszamenő históriákat őrizve meg, majd saját koruk eseményeiből merítve, a közelmúlt itteni eseményeit, a tatai, pilisi vagy nógrádi hegyek harcait szedték rímes sorokba, körülbelül úgy, ahogy a magyar várak és kastélyok népe számára Tinódi és lantos társai. Dicsőítő Ezeknél is közelebb állnak a városhoz azok a török lírai versek, gazelek, amelyek Buda szépversek ségeit énekelték meg. Buda magasztalására írott verses műveket ismerünk íróik neve nélkül, és írók nevével is: Mahmud gyulai záim és Vüdzsudi ilyen munkák szerzői voltak. Valamennyien kétségkívül budai emberek voltak, s munkájukat Budán írták. A mesterkéltebb műköltészetnek is voltak Budán képviselői. Ide azokat a stilisztákat sorozzuk, akik ünnepi kronogramok összeállításában mesterkedtek, vagy az emléktáblák verses feliratait fogalmazták. Ezekkel a verscsinálókkal is úgy vagyunk, mint a Buda magasztalására írott költeményekkel, illetőleg azok szerzőivel. Ismerjük három feliratos versnek eredeti vésésben megmaradt szövegét, ezek az egyik felhévízi fürdő alapítására, meg Kászim és Mahmud pasa bástyájára vonatkozó feliratok, de a versíró neve nem maradt ránk. A Kászim pasa-bástya emléktáblájára vésett vers magyar fordításban a következőképpen hangzik: ,,Ó isteni kegyelem, adassék hála trónusának ! Ezt az erős bástyát az ellenség szem számára félelmetessé tette. A mohamedán sahokat segítse fényes győzelemre És legyen az oszmán hatalom szívében maradandó és erős. Ün gürüsz fővárosát, ezt a páratlan és erős várat Egy vezér megerősítette. Oh, mily nagyszabású alkotás ! őnagysága, Kászim pasa, a Híres és Igazságos, A hatalmas Vezír, a jóságos Kormányzó Budin várát virágzásra emelte, megépítette e tornyot. Nyerje el Isten kegyelmét e nemes személy ! Szidki Isten segítségével szavakba foglalta ennek időpontját: A Kaf-hegyhez hasonló ez a nagyszerű építmény." (216. kép.)