Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

Az 1429-es viszály az apácákkal Városbírák évben Keszői Péter és Balázs szűcs esküdtekről olvasunk, egyikük feltétlenül magyar és valószínűleg nemes, (Fel- és Alkeszi nemesi falvak voltak). Az 1427-es bírói év esküdtei közül Melmeister Konrád bizonyára a Budán eltemetett Melmeister Henrik rokona, és így bambergi származású lehetett.

51 A szigeti apácák 1429-ben panaszt tettek, hogy huszonhárom megnevezett személy, akik Buda, Óbuda és Pest városa bírái és esküdtei, valamint más polgárok hatalmaskodtak rajtuk. Az utolsó öt személyről biztos, hogy óbudaiak voltak, és az is igazolható, hogy ott több ízben tanácsnokságot viseltek. Az óbudai tanács valóban bíróból és négy esküdtből állott. Az előtte levő öt személy pesti lehetett. Egy részük ebben az évben valóban tanácstag volt a bal parti városban. Az első tizenhárom személyről viszont megállapítható, hogy budaiak, sőt többségükben valamikor tanácstagok voltak. Az apácák tehát a teljes budai és óbudai, valamint kettő kivételével a pesti tanácsot sorolták fel. A tizenhárom személy között első helyen Farkas Miklóst említették, tehát ő volt akkor Buda bírája. Neve ellenére német származású, hiszen valójában Hikónak hívták, a Farkas második vezetékneve volt. Más oklevél is igazolja, hogy ebben az évben ő töltötte be a bíró tisztét. Már régebben tanácstag volt, és pécsi, valamint bécsi rokonsággal rendelkezett. A következő Stubihen Andrásról annyit tudunk, hogy a húszas évek elején egy pap hitelezett neki. Hohnemer — helyesen Hohnauer - Márton az 1432-es év bírája. Sopronnak 1429 elején írt a király egyik rendeletével kapcsolatban. Kremer Erhard kalmár volt. Páhi Jakab tulajdonképpen Jakob von Pach, akinek Pozsonyban és Sopronban voltak adósai, és Kölnből származott. Gunther, teljes nevén Gunther von Appoldia ennek az évnek a helyettes bírája volt. Haaz Pál háza a patikárusok során állott, esküdtként 1421 -37-ig mutatható ki. Mátyás ötvösről és János mészárosról más adat nem maradt fenn. Érdi László ebben az évben tizedeket bérelt, és talán Mihály fia lehetett, őrsön szőlőbirtokos volt, a tanácsban 1424-től 1439-ig mutatható ki, egyébként a tárnokszék rendszeres bírótársa, sőt 1429 elején a tárnokszéken folyó ügyek biztosa (altárnokmester ?) volt. Mátyás deák nevét elírták, ugyanebből az oklevélből ugyanis kiderül, hogy Máténak hívták, és így azonos lehetett az 1418-as külvárosi esküdttel. Érdi tizedbérlő társ volt György deákkal és Patikárus Istvánnal. A következő személy a listán György deák, aki azonban nem okvetlenül azonos személy a tizedbérlővel, akiről nem mondták ki, hogy esküdt. Egy György deák volt különben a „magyar" párt vezetője. A tanácstagok között az utolsó János szűcs, 1427-ben egy szombathelyi ház ügyében választott bíróként szerepel, tehát valószínűleg magyar volt. A most ismertetett tanácslista érdekes következtetésekre ad lehetőséget. A távolsági kereskedő német patríciátus hat helyet foglalt el, van még egy német kalmár és egy bizonyára német mészáros. Magyar volt Érdi, a két deák és valószínűleg a szűcs. Az ötvös nemzetiségét nem ismerjük, de a későbbi események alapján feltehetjük, hogy német lehetett, hiszen ekkor még a németek túlsúlya vitán felül érvényesült a tanácsban. Ezek szerint a Jogkönyv két magyar esküdtje csak a XIV. század közepi állapotnak óhaj formájában történt kodifikációjának tekinthető, és úgy látszik, hogy ennek ellenére a magyarok most már nem is három, hanem néj harmadára emelkedett. jy tanácstagi helyet töltöttek be. A magyarok aránya tehát hatodáról És hogy ez felelt meg a tényleges helyzetnek, azt maga a Jogkönyv is igazolja. Az adókivetésre választott új külső tanács tagjai között a 12. cikkely értelmében, az egyharmad-kétharmad az arány, és ugyanez az arány érvényesül a kofáknál a 154. cikkelyben. Valószínű tehát, hogy az arány megváltozása a huszonnégyes külső tanács választásával egyidőben, tehát a század elején, a mozgalom leverése után következett be. Ugyanakkor 1429-ben három iparos tanácstag neve fordult elő: egy-egy mészáros, szűcs és szabó. Ezek a gazdag céhek tehát az 1403-as mozgalom után újra elnyerték a tanácsi képviseletet, pedig az 1402-es vezetők közül András és Lőrinc épp mészáros és szűcs volt.

52 Az esküdteknél jobban mutatja a bírák személye, hogy a tényleges hatalmat kik tartották kezükben. Nem számítva az 1402-es évet, 1403-tól (a régi tanács visszaállításától) 1439-ig, tehát 37 óv alatt 26 év bírájának nevét ismerjük, azaz az összes bírák 70,3 százalékát. Több mint 10 százalékkal többet, mint az előző korszakból. Ismert bírák 1403 —1439 Hány évben bíró? Személyek száma összes évek száma 1 6 6 2 4 8 3 2 6 6 1 6 összesen 13 26