Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Fekete Lajos — Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE A TÖRÖK KORBAN

IV. A FŐVÁROS TÖRTENETE MAGYAR ÉS NÉMET ELEM. E( JYENJOGÚSÍTÁSÁTŐL A NÉMETEK KIŰZÉSÉKi 95 206 1. BEVEZETÉS Magyarországa XV. század közepén — Mátyás trónralépése - Igazgatási reformok Mátyás és a rendek A király háborúi • • Ulászló megválasztása 1490-ben - A rendi reakció (95) Középnemesség - A Jagelló-kor értékelése Török veszély Í514 Mohács (9(5) 95 q: 2. GAZDASÁG] ELET A) Kereskedelem 07—134 97-111 Buda és l'est kereskedelme a XVL század elején egykorúak szemével Buda és l'est gazdasági egység A fővárosi jelleg gazdasági hatása Buda és a kincstár (97) Udvari és hadseregszállítás A főurak és a fővárosi piac Pozsony közvetítő szerepe a XV. század közepén — Az 1457 58-as harmincad köny v A posztóbehozatal a bécsiek közvetítő szel és a délnémet I erület lítása Változás Kereskedelmi mérleg íezén A pozsonyiak és tanulságai lélnémetek •epe — Pozsony hanyatlása (98) Buda közvet len összeköt t et csenek hely reálkülkereskedelmi mérlegben — A külkereskedelmi forgalom árui A külkereskedelmi forgalom mennyisége — Az olaszok és áruik (99) Jeleidős olasz kereskedők Budán — Dubrovnik és a török kereskedelem — Az olasz áruforgalom értékelése - A posztóbehozók üzletfelei (100) Külföldi cégek üzletkötési lehetőségei Budán — A nagy cégek fiókjai Kereskedelmi kiváltságok külföldieknek Külföldi kereskedők a budai polgárok közötl — Hitelnyújtás, bizományosok — Családi kapcsolatok az üzleti összeköttetések tükörképei - Kapcsolatok Buda és Pozsony között (101) Pozsonyiak Budára költözése — Családi összeköttetések tnás magyarországi városokkal Külföldi rokonság — Allatkivitel Pestiek és budaiak az állatkivitelben — Harc; az állat kivitel biztosításáért ( 102) Borkereskedelem — Kis- és nagykereskedelem — A fővárosi kereskedők tőkeereje A kincstár hitelezői 1525-ben — Más adatok a kereskedelmi tőkére (103) Budai délnémet kereskedelmi tőke — Tőkeképződési lehetőségek: a) kincstári hivatalok b) ipari tevékenység (104) ej feudális tőke — A távolsági kereskedelem értékelése Buda és a rézkereskedelem Az 1525-ös Fugger-ellenes támadás (105) Belkereskedelem Külföldi áruk szétosztása — A hazai áruk Vásárok, Paumgartner leírása — Kísérlet újabb országos vásárok létesítésére ( 10(5) Vámok. Vámperek az óbudai káptalannal, a szigeti és óbudai apácákkal Vámperek az esztergomi káptalannal — Nagyváradi és zsitvatői vámperek — A vásárok és vámperek tanulsága — Az országos piac problémája (107) A belkereskedelem árui: gabona és takarmány — Iparcikkek — Pest a szerémi borok elosztója — Pesti nagykereskedők — Németek (108) Felhévíz kereskedelme Kalmárok — Patikárusok — Pesti hajós céh — Egyéb kereskedők — Zsidók (109) Hitellehetőségek — Járadékvásárlás (110) Kereskedő társaságok — Közlekedés (111) B) Ipar Az iparfejlődés iránya a XV. század második felétől Forrásanyag: a ) tizedlajst romok (1 }\) b ) egyéb okleveles adatok — c) vezetéknevek kérdése d) a mészárosok céhkönyve — Iparosok számaránya a városban — Mire használhatók a foglalkozásokat megjelölő adatok — A táblázatok elkészítésének szempontjai (112) Az ipar megosztottsága — Az iparosok számának növekedése Céhek (114) Pesti céhek — A céhszabályzatok: a) a városi tanács és a céhek (115) — b) céhtagság elnyerése — r) a céhek családi monopóliummá válása — d) mester és legény viszonyának szabályozása (116) ej törekvések a céhen belüli gazdasági egyenlőségre — j) küzdelem a kontárok ellen (117) A céhszabályok értékelése A budai német mészáros céh és tagsága — A „német" mészárosok nemzetisége (118) Magvar mészárosok — Nemet és magyar céhek a fővárosban — Változások a mészárosok számában. Statisztikai adatok 111 12^