Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Fekete Lajos — Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE A TÖRÖK KORBAN

3. A FALVAK GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ÉLETE A FŐVÁROS KÖRNYÉKÉN 33- 39 A Duna két partján fekvő vidék eltérő jellege — Változások az Árpád-korhoz képest (33) A városok és a jobbágyfalvak szerzése (34) Birtokviszonyok — Pusztásodás (35) Falusi társadalom — Falu és város kapcsolata (37) Város és a földesúri hatalom — A falusi lakosság származáshelyei — Nemesi falvak — A falu külső képe (38) Források, irodalom, jegyzetek az I — II. fejezethez 39— 42 III. BUDA ES TESTVÉRVAROSAI AZ 1439-ES TANÁCSVÁLASZTÁSI REFORMIG 43-93 1. BEVEZETÉS 44 Anjou-kor — Zsigmond-kor (43) 2. GAZDASÁGI FEJLŐDÉS 44- 60 A) A XIV. század elején történt események 44 Viszályok az egyházi birtokosokkal — Vencel királysága Werner fia László és Peturmann — A pápa kiátkozása (44) B) A kereskedelem 44— 54 A budai és pesti piac kisugárzása a falusi parasztságra — A város élelmiszerellátása (44) Hetipiacok — Országos vásár — Vásári béke, vásárbíró (45) Árumegállító jog — Utak Vamok — Budai és pesti vásárvám — Vásári mérleg (46) Pesti és jenői révvám — Hajóvám, óbudai, szentjakabfalvi és szenterzsébetfalvi vám — Vámok másutt az országban — A magyar arany hatása — Az árumegállító jog hatása (47) A visegrádi szerződés — Kiváltságok külföldi kereskedőknek — Idegen kereskedők Budán — Olaszok — Magyarországi városok — Budaiak üzleti tevékenysége — Változások a XIV. század xrtolsó harmadában (48) Délnémet — firenzei ellentét — Az 1402-es árumegállító jogi rendelet(49)Pozsony vezető szerepe — A királyi székhely-jelleg hatása Buda gazdasági életében — Budaiak mint királyi üzletemberek — Budai kereskedők — Kereskedelmi társaságok (50) Pest és az állatkereskedelem — Egységes mértékrendszer terve — Buda mértékei — Űrmértékek — Súlymértékek — Posztómértékek — Buda törekvései az árumegállító jog és az útkényszer visszaállítására (51) A budai kereskedelem szervezetének forrása a Jogkönyv — Kis- és nagykereskedelem — „Boltos urak" — „Kamrás urak", Posztómetők — Kalmárok (52) Idegenek jogállása — Hites alkuszok — Árufajták — Posztófajták — Egyéb áruk — Patikárusok (53) Más kereskedők— Hitelviszonyok — Zsidók (54) C) Az ipar 54- 59 Iparosok — Iparágak és arányaik Budán (54) Iparágak a Jogkönyvben (55) Óbudai kézművesség — Pest ipara — Felhévíz és — Szentfalva ipara — Falusi ipar — Falusi posztógyártás — Pénzverés —- Más fémipari ágak (56) Szövő- és bőripar — Faipar — Élelmezési ipar, mészárosok Óbudán és Budán — Halászok — Molnárok (57) Pékek — Ruházati ipar — Építőipar — Egyéb foglalkozások — Hajósok (58) Céhszervezet — Királyi mesterek — A városi ipar képe a XV. század első felében (59) D) A mezőgazdaság 59— 60 A mezőgazdaság fejlődése a Duna jobb partján — Polgárság és mezőgazdaság (59) Kapások — Mezőgazdaság és polgárság Pesten — Erdők (60) 3. TÁRSADALMI RÉTEGEK ÉS HARCOK 60- 80 A város társadalmi tagozódása — Papok és nemesek (60) A) A polgárság 60— 70 a) Buda társadalma az 1402-es népmozgalomig Tanácslisták a XIV. század első felében (60) A tanácstagok száma 1317 —1355 között — Családnevek — A családok száma a tanácsban — Atyafiságok — A Wernerfiak atya-