Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Fekete Lajos — Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE A TÖRÖK KORBAN

alatt. TBM. V. 1936. 23—33). Buda és Pest török kori ábrázolásainak árkatalógusát Rózsa György adta ki (Budapest régi látképei. Bp. 1963). A Dillieh-féle metszetekről, illetőleg Óbuda eddig ismeretlen ábrázolásáról újabban Wolfgang von Stromer írt (Die Belagerung von Ofen und die Einnahme von Pest durch Erzherzog Matthias und Feldmarschall Ruszwurm im Herbst 1602. Nach zeitgenössischen Schlachten planen. SüF XXIII. 1964. 116 —131). Buda és Pest környékével Fekete Lajos 1944-ben nem foglalkozott. Erre a témára vonatkozólag a következő forrásokat és közléseket használtuk fel: Belitzky János már idézett tanulmányát, a Fővárosi Levéltárban őrzött pesti határperek iratait, a Pestmegyei Levéltárban őrzött 1697. és 1699. évi tanúkihallgatásokat, a Zichy Miklós által az óbudai apácák ellen indított határpert (1750. A Wattay család pomázi levéltárából. BTM), Chobot és Szarka munkáit, Purjesz István (A török hódoltság Pest megyében a XVII. ízízad második felében. LevK 1958. 173—200) és Gárdonyi Albert tanulmányát (Óbuda ós környéke a középkorban. BudRég XIV. 1945. 587—588), valamint Velics—

Kammerer defterkiadásait és Fekete Lajos Siyaqat-írás kiadását. III. GAZDASÁGI ÉLET A török kori Budapest gazdasági életéről Fekete Lajos 1944. évi kötetének „VII. Gazdasági élet" fejezete szól (221—256). Fekete ebben a fejezetben tárgyalta a török iparosokat, a mesterségeket, az építészetet, az ipari élet szerkezetének a kérdéseit, valamint a török kori kereskedelmet, árunemeket, az út- és utazási viszonyokat, az áruszállítást, a kereskedelemmel foglalkozókat: tőzséreket, kalmárokat, diákokat, a zsidó, a balkáni szláv és török kereskedőket. Ez a fejezet az újabb kutatások és adatközlések figyelembevételével és felhasználásával jelentős kiegészítésre és átdolgozásra szorult. A budai, pesti és óbudai nem mohamedán iparosokra vonatkozó adatok egyrészt Fekete Lajos közléséből valók (Buda, Pest és Óbuda polgári lakossága 1547-ben és 1580-ban. TBM VI. 1938), másrészt a budai szandzsák 1558. 1562. és 1590. évi adóösszeírásaiból (Istanbul, Basvekalet Arsivi, Tapu defterter No 314, 343, 511. OL Filmtár. Káldy-N agy Gyula fordításai a BTM Budapest története gyűjteményében, 1— 43). A török előtti korszakra vonatkozó adatokat Kubinyi András közli ekötet előző részében. Az 1552 — 1553. évi török iparosokra vonatkozó adatokat Velics — Kammerer (II. 120—123), a török vámnaplók adatait pedig F ekete — Káldy-N agy közlése alapján adjuk. A nagykőrösi és kecskeméti ipari igények kielégítéséről Hornyik írt (II. 424), a levantei kereskedelemről pedig KáldyNagy Gyula (Adalékok a levantei kereskedelem XVII. sz. elejei történetéhez. Századok 1967. 138 —147). A nyugat felé irányuló kereskedelemmel — elsősorban váci vonatkozásban — ugyancsak Káldy-Nagy Gyula foglalkozott (Statisztikai adatok a török hódoltsági terület nyugat felé irányuló áruforgalmáról 1560 —1564ben. Történeti Statisztikai Évkönyv, 1965—66. Bp. 1968. 27—97). A budai török kereskedelemről korábban Fekete Lajos külön is írt (Ofener Kaufleute zur Zeit der Türkenherrschaft. Die Welt des Islams, 1941. 98—108, és Le commerce à Bude au temps des Turcs. Nouvelle Revue de Hongrie, 1936). A török kori mezőgazdaságról Evlia Cselebinél és Hans Dernschwam naplójában találhatók hasznosítható adatok, valamint Belitzky János (i. m.), Nagy Lajos (Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században. TBM. XII. 1958), Dvihally, Purjesz István (i. m.) feldolgozásaiban. Fekete Lajos 1944. évi szövegét a kereskedelemről az általa és a Káldy-Nagy által kiadott budai vámnaplók adatainak, valamint a vámnaplókról írott tanulmányuk szövegének a felhasználásával átdolgoztuk. A vízivárosi árucsarnokra vonatkozó adat Bánrévy György tanulmányából való [A budavári katonai szertár (Zeughaus) 1725 —1901. TBM II. 1933], az épület alaprajza a Fővárosi Tanács tervtárában van. A nagymarosi főbíró levelét Takáts idézi (I. 149). A Viczay Judit vásárlásaira vonatkozó adatok a Nemzeti Múzeumi törzsanyagban (OL. 1627. No 42), a bicskei jobbágyok budai vásárlásaira és kereskedésére vonatkozó adatok a Batthyány-levéltár missiliseiben (OL) találhatók. A vásárok időpontja a budai vámnaplókból határozható meg. A régészeti ásatások során előkerült éremleleteket Huszár Lajos ismertette (A budai várpalota ásatásainak éremleletei. BudRég XVII. 1956, XVIII. 1958). A török földesurakról Fekete Lajos írt (Tőreik birtokrendszer a hódolt Magyarországon. Bp. 1940). IV. TÁRSADALMI VISZONYOK ÉS TÁRSADALMI ÉLET Buda és Pest török kori társadalmával Fekete Lajos 1944-ben megjelent könyvének ,,V. Vallások és népek" című fejezete foglalkozik (145—156). Ennek az összevonása a jelenlegi társadalmi fejezet első része, a második rész pedig az 1944. évi könyv „IX. Család és társadalom" című fejezetének (291 — 311) összevonásából keletkezett. A fejezet első részéhez Fekete Lajos fő forrásai a már idézett XVI. századi török összeírások (TBM VI. 1938. 116) és a defterek (Velics—

Kammerer, II. 710, 729) voltak. Az olaszokról újabban Fekete Lajos írt (Latinok a XVI. századi Budán. MNy 1961. 20 — 25). A török családi és társadalmi élet rajzát Fekete Lajos elsősorban Evlia Cselebi, Dernschwam, Pecsevi és d'Ohsson (Tableaux général de l'empire Othoman. Paris, 1788—1824) adatai alapján adja. Vüdzsidi versét Mészáros Gyula adta ki (Győrvár viadaláról való ének és Budavár dicsérete. Századok, 1908. 398—400). Fekete Lajos az 1950-es évek végén két tanulmányban is foglalkozott a mohamedán (török) családi és mindennapi élettel (Egy vidéki török úr otthona a XVI. században. MTATOK 1959. 87—106, Budapest élete a törökkorban. Magvető 1964/1. 312-327). V. KÖZIGAZGATÁS, VÁROSIGAZGATÁS Ez a fejezet Fekete Lajos 1944. évi kötete „VI. Közigazgatás" című fejezetének (170—220) a rövidítése. Fekete Lajos a mohamedán vallási jogot a Multeká-ul-abhur (Tengerek összefolyása) című törvénykönyv alapján foglalta össze, Christian Daniel Beck 1788-ban kiadott német fordítása (Allgemeine Schilderung des Ottomanischen Reiches) felhasználásával, a világi jogot pedig elsősorban — a könyvének jegyzeteiben magyar fordításban közölt — „budai, esztergomi, hatvani és nógrádi lívák kánunja" alapján. A magyar közigazgatás fogalmainak továbbéléséről részletesebben Fekete Lajos írt (Az oszmánli-török nyelv hódoltságkori magyar jövevényszavai. MNy XXVI. 1930. 257—265). Az egyes népcsoportok vezetőire adatok a XVI. századi — már idézett — török összeírásokban találhatók. Buda város 1685. évi római katolikus bírájáról és tanácsáról Jankovich Miklós írt (Buda város keresztény tanácsa a török hódoltság korában. TBM XIV. 1961. 147- -159), a Csonkatorony rabjairól és a budai bírókról pedig Auer János, akinek 1663—1674 között készült naplóját Lukinich Imre adta ki (Bp. 1923). A rabokról újabb adatokat Kubinyi András közölt 28* 435