Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

foglalkozott — szellemtörténeti alapon — a főváros történetével. Forrásfelhasználási módszere azonban önkényes, olykor nyilvánvaló félreértéseket is tartalmaz, úgyhogy történeti vonatkozású megállapításait csak a legnagyobb óvatossággal használhatjuk fel; Az újabb történeti irodalom elsősorban az 1954-ben Gerevich László irányításával megindult budapesti történeti kutatások eredménye. A már a felszabadulás előtt is várostörténettel foglalkozó Mályusz mellett, főleg Fügedi, Kumorovitz, Jankovich, és Székely György munkásságát említhetjük. E sorok írója is több tanulmánnyal igyekezett hozzájárulni a főváros történetének ismeretéhez. Az általános város- és gazdasági történeti irodalomból, ami Magyarországon sajnálatos módon nem nagyszámú, is többet felhasználhattunk. A már említett neveken kívül még másokat is felsorolhatunk. Kováts Ferenc, Pleidel, Lederer, Paulinyi, vagy az újabbak közül főleg Szűcs, Mokkái, Pach neveit sorolhatjuk fel. Részletesen bibliográfiai adatok helyett utalunk két összeállításunkra, ahol idéztük a legtöbb általunk felhasznált munkát: Kubinyi, ActaHistHung 1961, 175—189: Kubinyi—Nagy—Vörös uo. 1967, 171—185. Megjegyezzük még hogy — ahol arra mód volt — természetesen saját tanulmányainkra és az ott idézettrégebbi munkákra támaszkodtunk. Ezek könyvészet: adatai néhány, még kéziratban levő vagy azóta már megjelent dolgozat kivételével megtalálhatók az említett bibliográfiai összeállításokban. Különösen egy tanulmányunkat kell kiemelnünk, amely az 1967 júliusában a Marburg a. d. Lahn-i egyetemen tartott előadásunk bővített változata. Der Aussenhandel Ostmitteleuropas 1450—1650. Die ostmitteleuropäischen Volkswirtschaften in ihren Beziehungen zu Mitteleuropa. Hrsg. von I. Bog. Köln—Wien 1971. 342 -433. Ebben a tanulmányban a főváros kereskedelemtörténetét igyekeztünk összefoglalni a XIII. századtól a XVI. század közepéig. Ott tehát, ahol ebben a vonatkozásban jegyzetet nem adtunk meg, elsősorban erre a dolgozatra és az ott idézett forrásokra és irodalomra támaszkodtunk. IRODALOM AZ I—II. RÉSZEKHEZ A Budapest történetével foglalkozó irodalom tekintélyes része topográfiai természetű, ennek ellenére távolról sem állíthatjuk azt, hogy a legfontosabb topográfiai problémák meg lennének oldva. A város és falu kapcsolata, a ma Budapesthez tartozó falvak története szinte teljesen feldolgozatlan. A mai I. és II. kerület helyrajzát külön is feldolgoztuk a Budapesti Történeti Múzeum kiadásában készülő Régészeti Topográfia számára. Jegyzet és irodalom felsorolása helyett utalunk erre a kéziratunkra, valamint megjelenéséig két tanulmányunkra: TBM 1964, 85—180 ós NÉH 1965, I. 133 — 157. — Óbuda történetére főleg Gárdonyi, BudRég 1945, 573 — 590 és Fügedi, TBM 1959, 7—50 volt segítségemre, ott megtalálható a könyvtárra menő régi irodalom is. Buda környékének helyrajzi összefoglalását nyújtja Gárdonyi, BudRég 1945, 379—396, bár felhasználása óvatosságot igényel. A Duna túlsó partjának története még kevésbé ismert. Pestről Bómer óta nem jelent meg használható helyrajzi összefoglalás, míg a város környékére vonatkozó anyagot Gárdonyi tanulmánya tartalmazza (TBM 1940, 14—27). A Pesttől délre elterülő terület történetét a sajtó alatt levő XX. kerület története c. munka számára mi írtuk meg. Ott, ahol nem idéztünk forrásokat, ezekre a munkákra és az ott felsorolt forrásokra és irodalomra utalunk. JEGYZETEK 1 Az 1355-ös oklevél kritikai kiadására szükség lenne. A legjobb kiadása még az oklevél 1356-os megújításának van: Bártfai 1938, 66—72; 1473-as határjárás rossz kiadása uo. 265 — 69; Az 1524-i határjárás: OL fgy. Veszp. kp. m. lt. Metales, nr. 15.; vö. még VMH, II. 5. 2 L. az előbbi jegyzetet. 3

Vö. Bártfai 1935, 8 -14; Fügedi, TBM 1959, 16—20; Bp.műeml., II. 399 400; a Mária-kápolna kanonokjaira: Károlyi Oki. I. 151; Mon. Strig. II. 635 — 39; Dl. 68720; A kon zisz toriái is helyiségre: Dl. 89127; Prépostsági palota: Dl. 106083. 142— 45, 1; Bp. műeml. II. 338. . 4 Lukcsics, I. 243. sz. és az előbbi j. ; A templomokra: Dl. 58326; Gárdonyi, BudRég 1945, 578; Bártfai 1935, 95. sz. Mon. Vesp. IV. 134. 5 Dl. 106083 251—52, 481; Dl. 11338; Kumorovitz, 624. sz. Vö. Gárdonyi, BudRég 1945, 578. 6 Mon. Bp. I. 104; Sümeghy, I. 122—23, 166— 167, 179; Dl. 17822; Bp. Története, 1/2. 360—61; Fügedi, TBM 1961, 78—79. 7 Anjou-kori IV. 546—47, VI. 80—82; Bártfai 1935, 65. sz. Dl. 5194, 5280; Kumorovitz, TBM 1966, 14; Dl. 5186, 5192, 5193. 8 Fügedi, TBM 1959. 11; Dl. 5445; Zsigmondkori, II/l. 956. sz.; Dl. 6442; Sümeghy, I. 167, 180—81; MTT, 1863, Dl. 106083 27—28; vö. még Fügedi, TBM 1959, 12—14, 44, 29. j. 9 A királynéi várra: Bp. mííeml. II. 372—82 (Gerevich cikke); Az apácák birtokrészére és kolostorára irodalom pl.: Jankovich, BudRég 1958, 487— 97; Fügedi, TBM 1959, 21; Györffy, Századok 1962, 252; az apácabirtokrész kialakulására vonatkozó adatok: Anjou-kori VI. 80 — 82, 212—13, 215, VII. 282 — 83; Dl. 4441, 5175, 4987, 4843, 4844, 5186, 5192, 5194, 5633, 5785, 6010, 6090, 6137, 9127, 6431, 6442, 5076; Kumorovitz, TBM 1966, 14; Bártfai 1935, 95. sz. Zsigmond-kori, II/1, 956. sz. a patikárusok árucsarnokára és környékére: Fügedi, TBM 1959, 13, 44, 30. j.; Dl. 5785; Bártfai 1935, 102, 39, (vázlattal) és 120. sz. Zsigmond-kori, II/l. 1387. sz. Dl. 10069. — Dl. 17747. — Vö. még Gárdonyi, BudRég 1945. 580. 10 Vö. Györffy, BudRég 1955. 20; a Lajos utcára 1. alább. 11 1351: Fejér, IX/2. 53-54; 1366: Dl. 5445; a vámra későbbi adatok Quellen Wien, II. 2. 3608/a. sz.; Dl. 39284; Podmaniczky, I. 536 stb. 12 A falu helyével Jankovich, BudRég 1963, 155—164 foglalkozott utoljára. Ó is felvetette Óbuda és Szentjakabfalva egy beépülésének kérdését, de az óbudai piactér délre helyezését nem tudjuk oklevelekkel igazolni. (I. m. 162; a plébániára: Gárdonyi, Károlyi Emlékkönyv, 167—68; Eszt. kp. m. lt. lad. 45. fase. 5. nr. 18; XVI. század eleji adatok: Dl. 21466, 21549, 21584, 21695, 26136; Dl. 1Ö6083 27—28, 384—88;, Mon. lud. I. 264— 65; Knauz, MTT 1863, 89. sz. Ásatási eredményekre: Bertalan Vilmosné jelentésót (BudRég 1959, 261— 62.) és szíves szóbeli közlése. 13 L. fenn 1. j. — Az egyes szőlőhegyekre vonatkozó anyagot nehéz lenne itt teljességükben felsorolni. Ezért csak a XV. század vége utáni adatokat soroljuk fel. Szőlőhegyek: Fejéregyházfeli.