Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Fekete Lajos — Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE A TÖRÖK KORBAN

190. A Rudas fürdő medencéje E) Tabán (Debágháne) A budai hídfőtől déli irányban, az Ali pasa bástya melletti kapun át lehetett kijutni a város falai közül a mai Tabán felé, ahol Budának egy további lakott helye terült el. Ezt az ,,alsó hévizeknél", a középkori Kispest tájékán elterülő települést előbb a törökök is Kispestnek, majd később az ott elhelyezkedő cserzőműhelyekről Debághánenak, Tabakhánenak (cserzőtelepnek) nevezték. A törökök között élő balkáni szlávok ezt a nevet Tabahannak, később a magyarok Tabánnak mondták. Hasonló célt szolgáló településhelyet Budán kívül, sík fekvésű alföldi városainkban is „tabánnak", ,,cserzőtelepnek" nevez az ottani lakosság, az a magyarázat tehát, hogy a név ,,hegytalpat" jelent, mint azt sok nyomtatott írás tévesen véli, teljesen alaptalan. A telepen átfolyó „Csörsz-ároknak" (Ördögárok) is itt a torkolatánál Tobák szuju, Debág szuju: „Tímár patak" volt a neve, míg feljebb északnyugat felé, ahogy az a János-hegy mellől leereszkedett, „Kovácsi pataknak" ( Kovacsinaden gélen szúnak) hívták. Az itteni tímárműhelyek — mint Evlia Cselebi mondja, száz bolt — részben a Duna, részben a Csörsz-árok mentén zsúfolódtak egymáshoz. A telep sűrűn volt lakva, és több mahalléra oszlott: Ilidzsa, Jesu direkli, Omer Sáhi, Aga mahalleszire is. Állt itt egy nagyobb dzsámi: a mai tabáni katolikus templom helyén az úgynevezett Musztafa pasa-dzsámi, és egy kisebb, a Kücsük ilidzsa dzsámi („Hévizi kis dzsámi"), valószínűleg ugyanaz, amelyet bizonyos Ibrahim csaus építtetett, és nem sokkal később Musztafa pasa rendbehozatott. Tabáni jura Ezeknél is nagyobb nevezetesség volt a három hé vizű fürdő: a Várhegyhez legközelebb eső Dabagháne ilidzsaszi („Tímártelepi ilidzsa"), más néven Kücsük ilidzsa (a Rác fürdő helyén), a fából épült Acsik ilidzsa („Nyitott tetejű.ilidzsa"), e tájon, de pontosan nem ismert helyen, a Jesil direkli ilidzsa „Zöld oszlopos ilidzsa" a mai Kudas fürdő helyén, egyik zöld színt játszó oszlopáról így nevezve (190. kép). Ez utóbbi a legtekintélyesebb építmény, és mint Istvánffy Miklós XVII. század eleji magyar történetíró is tudta, szintén Musztafa pasa alkotása volt. E fürdő előtt állt egy hán vagy karavánszeráj, a Jesil direkli ilidzsaszi hani: „Zöld oszlopos ilidzsa liánja" s a közelben egy vagy több mohamedán dervisotthon, tekke: Hindi babáról, Muhtár babáról (és?) Duna-parti fekvéséről elnevezve (Hindi bába tekkeszi, Muhtárbaba tekkeszi, Jali tekkeszi ) A „tabáni "telep felett a Gellérthegy tetején erőd állott, Buda déli elővára. Ezt az erődöt, Gellérthegyi Evlia Cselebi elnevezése szerint „István király várát", vagy „Gürz Eljász várát" egy janinai erod származású törökről: Gürz El jászról nevezték el, akit egy nagy csata után nagy tisztességgel ide temettek el. Az erődnek vagy csak egy részének másik neve Csárdák („egyszerű faépítmény, sátor, szín") volt. 23* 355