Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Fekete Lajos — Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE A TÖRÖK KORBAN

184. A vár nyugati erődfala. Rézmetszet, 1637 (részlet) A Szent György tértől (a mai Dísz tértől) dél felé is álltak lakóházak, és húzódtak utcák. Idővel még a belső várban, ennek a Krisztinaváros felé eső ,,nagy bölméjében" is alakult „polgári" lakónegyed, valószínűleg csak törökök vagy mohamedánok számára; ezt a korszak végén Jeni mahallenak: „Új mahallénak" hívták. Mivel a Várhegy török kori utcarendje a maival lényegében azonos volt, az utcarend a török korban is általában világosnak és áttekinthetőnek látszik, de mégis sokkal bonyolultabb volt, mint akár a régebbi, akár az újabb időkben. A török megszállás alatt ugyanis rövidesen jelentkeztek bizonyos sajátságok, amelyek a török és mohamedán városok hely rajzát általában kuszává és nehezen áttekinthetővé teszik. Az egyik ilyen sajátság abban áll, hogy a törökök és mohamedánok, mint a közeli kelet népei általában, a város részeit nem utcák és terek szerint különböztették meg, hanem egy új fogalommal, a mahalléval jelölték, mint arra példákat már említettünk. A mahallén a törökök nem pontosan utcát vagy teret értettek, hanem háztömböt vagy házcsoportot. A mahalle központja nem a nyílt utca vagy a szabad tér volt, hanem valamely épület, és a határai nem voltak olyan határozottak és élesek, mint az utcáé vagy a téré, hanem különböző utcákra és terekre szétfolyhattak. A már említetteken kívül, főleg a későbbi korban, amikor a véglegesen elhelyezkedett török és mohamedán intézmények a mahalléknak nevet adtak, ismert mahallék voltak: az Orta dzsámi mahalleszi az Orta dzsámi körül, Musztafa pasa mahalleszi az egykori Boldogasszony-templom mellett, Bűjük dzsámi mahalleszi a Nagy Dzsámi mellett, tehát az előbbivel körülbelül azonos tájon, Becs kapuszu mahalleszi a Bécsi kapu táján, Pasa mahalleszi a pasa palotája környékén, Zindán mahalleszi („Börtön mahalle") a várbeli börtön táján, Jeni mahalle, a már említett házcsoport és környéke a belső várban, Csőmlek•dzsiler mahalleszi („Fazekas mahalle") ismeretlen helyen, Ibrahim bölükbasi mahalleszi a „jól védett Budán", de egyébként közelebbről szintén nem ismert helyen, Rüsztem pasa mahalleszi „Budán a városban", az Új kaputól, a mai Széna tértől nem messze, talán a Hattyú és Batthyány utcák találkozásánál, és bizonyára még sok más is. Minden dzsámi, fürdő, hivatal mellett egy-egy mahalle alakult, általunk pontosan nem ismert helyen és bizonytalan határokkal. 185. Karakas pasa tornya az 1900-as évek elején A mahalle-k