Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

:g3 L. Gerevich: Bemerkungen über die pannonische Renaissance ...1962, 17.— A római templomokban az 1460-as évekkel jelenik meg ez a kétségtelenül antik mintára visszavezethető síremléktípus, S. Maria in Aracoeli, SS. Apostoli stb. Toscanában, Lombardiában, Nápolyban sokkal ritkábban fordul elő. 264 L. Gerevich, ActaHistArtHung 1959, 309—338. 2G5 Horváth H. 1939. 74. 266 Forster, Mo. Műeml. I. 154, 168; Horváth H. 1932, 15—16; Balogh J., MNőiSz 1935, 153—161. Balogh J., MMT II. 561; Balogh 1966, 298. Balogh J. a budai Szentléleki sírkövet nem tartja Johannes Fiorentinus munkájának, indokolása azonban nem érinti stílusának sajátságát „zsúfolt térkitöltés, erőteljesebb plaszticitás"; még kevésbé vet számot a műhely szétágazó munkásságával. 267 Balogh J., MMűv 1934, 136; L. Gerevich, ActaHistArtHung 1959, 309—338. ™*Zeissberg, H., SKAW 1874, 685. ™ Zákonyi, Századok 1911; Garády, TBM 1934, 145—146; Garády, BudRég 1943, 173—184; Nagy E., BudRég 1959, 291—299. 270 Gyöngyösi G. : Vitae fratrum heremitarum ordinis Sancti Pauli primi Eremite. C. 19. BEK, MS A,b 151. Zákonyi munkájának egyik fő forrása. 271 Zákonyi, Századok 1911, 596; Gyöngyösi, LXVII, LXVIII. 272 1475. jan. 9. Dl. 17640. 273 Egy megmaradt töredékét 1950-ben bontottam ki egy múlt századi kápolna romjaiból. 274 F. Tóth Rózsa, BudRég 1955, 135—143. 275 1464-ben fordul elő a neve, a kassai tanácsnak a bártfai Szent Egyed-templom boltozásáról szóló átiratában, 14.65-ben faragta a bártfai szentségházat, 1476-ban Mátyás király szolgálatában a diósgyőri váron dolgozott. Myshovszhy V., ArchÉrt 1893, 61; Kemény L., ArchÉrt 1897, 42. Az oklevél Kemény L., TT 1898, 726. Kassa, 800. sz.; Divald, SzMÉvk 1929, 47—55; Gerevich L. 1935, 4.5—49; Kemény Lajos, Divald Kornél kutatásai teljes irodalma: Gsemegi J. : Kassai István művészete, Bp. 1939.; Horváth H., Mátyás Emlékkönyv II. 142;Marosi, ActaHistArtHung 1964, 237—239. 276 Gyöngyösi, LXVII. 277 Érdy, CsL 1852, 282. képe II. évf. 48. 278 Jankovich még látta a XIX. század elején. 279 Gyöngyösi, LXVII, LXX, LXXII, LXXIX; Eggerer, 251, 280: Zákonyi, Századok 1911, 597. 280 A korábban IV. Béla 1264. oklevelében is javadalmazott premontrei rend csuti birtokait és klastromát 1477—80 között lefolyt eljárás után a pálosok kapják meg. Mezey L., TBM 1963, 7—24. 281 Henszlmann, és Gömöri Havas, BudRég 1892, a cikkekben is van alaprajz, néhány lelet és kőemlék képe. 282 Némethy L., EhML 1884, 205—209. 283 Foerk, BudRég 1923, 74—80. 284 Jankovich M., BudRég 1958, 487—498;. Bp. műeml. II. 499—502. 285 „apud Veterem Budám" Mon. Bp. 332. 286 1350. július 8. Anjou-kori, V. 393. 287 Gömöri Havas, BudRég 1892, 10, 46. 288 1519. okt. 13. Dl. 106083. 503, 504. Az oltárra hagyott szőlő a káptalani városban „Feyeereghazhely"-nek nevezett területen a föl, észak felé vezető út keleti oldalán feküdt. 289 1435. szept. 23. Dl. 12626. 290 1416. nov. 11. Dl. 10509. 291 Garády, ArchÉrt 1934, 165—169. 292 A szakirodalomban Nyék a XVII. század óta szerepel, helyét nem ismerték. Helyrajzi adatok alapján Garády Sándor azonosította. Először a királyi vadaskertből indult ki: Mátyás király vadaskertjének falai, História 1931. 139—143. Majd elkezdte föltárni a vadászkastélyt. Garády, TBM. 1932. 99—111; Garády, ArchÉrt 1932—33, 137 — 143; Garády, MÉpm 1941. Kny.; Garády, BudRég 1943, 411; Holl, BudRég 1959, 273—286; Holl, Bp. Műeml. II; A nyéki templom és kastélyépületek története és leírása, 264—269. Alaprajzok 265. — Nyék falu területén szőlők is húzódtak. 1389. nov. 3. Kapy ltár, Múz. Tá. 1425. jan. 26; Dl. 11629; Divéky, MTT 1914, 36, 52. 293 A II. épület többszöri átépítését a hitelesítő ásatás cáfolta. Holl, BudRég 1959, 273—286. 294 Holl, BudRég 1958. 250. 295 E rövid összefoglalás a legmodernebb szintézisekre támaszkodik. Berkovits 1965, 59—88; Berkovits 1962. 296 Berkovits 1962, 116, 117. 297 Berkovits 1962, 121. A körmenetet ábrázoló kép egészen hasonló helyszínen játszódik le, mint amilyent a budai palota külső udvarának alaprajzából és leírásaiból ismerünk. Az udvari jelenet helyszíne pedig mintha a keresztbe állított asztalokkal tagolt Friss-palota nagy terme lenne, bár a középső pillérek hiányzanak, viszont az ezüstöket tartó polcokat jobbra látjuk, és a középen látható meztelen fegyveres renaissance szobrocska egyedülálló ikonográfiája csak Budán volt található a bejárati kapu mellett. Lehet ez mind korjelenség, mert bizonyítékunk nincs rá, hogy a miniatúrák Budán készültek. 298 Badocsay, I. ActaHistArtHung 1958, 317— 358; II. ActaHistArtHung 1964, 57—68. 299 Hoffmann E., MKSz 1923, 170—175; Hoffmann 1929, 82—84. 300 Hoffmann 1928, 103—104; Berkovits, Corvina 1940, 53-84. 301 Sz. Koroknay É., MűvÉrt 1962, 125—136; Balogh 1966, 322—327, 557. 302 Sz. Koroknay É., ActaHistArtHung 1965, 95—132. 303 Gárdonyi, História IV. 1931; Barsa, Könyv V. 1955, 273. 304 1505. bordézsmajegyzék, Dl. 38658 (későbbi másolat). A pénz verőházban ekkor már különböző műhelyek ütötték fel tanyájukat. 1510-es bordézsmajegyzék a veszprémi gazdasági levéltárban. 305 Perger, WGb 1966, 70—77; Kubinyi, Levk. 1966, 253. 306 pp jYig mester és a besztercebányai Katalinoltár. 307 München, áll. lt. Fürstensachen, torn. XVI. első fele, folio 82. 1495. okt. 13. 308 Pozsonyi kápt. Dl. 106083. 87. 1. 1512. márc. 29. 309 1497. május 11. Bethlen lt. 310 Eszt. kp. lt. lad. 53. f. 3. nr. 1525. ápr. 24. 311 Veress 1915, 154—155. 312 1472. okt. 7, Eperjes v. lt. 385. sz. A konvent már „extra muros" állott. 313 jviTT 1863, 146—149. — 1515. ápr. 2. 314 Jaeger-^Puchner, 15, 172. 3)5 Barthel, 42—50; teljes irodalom: Radocsay 1967. 316 1528. nov. 1. München áll. It. Brand, lt. no 1086/4./ 3,7 Badocsay 1967, 97. Nemcsak föltételezi,hanem nyomós érvekkel támasztja alá, hogy Budán szárnyasoltárok már korán állottak. Kolozsvári Tamás valószínű budai összeköttetésén kívül rávilágít a bakabányai Apostolok-oltára mesterének, Pál festőnek budai kapcsolataira. 318 Tschischka, 273; Tarczai, 18; Péter, I. 158. 319 Radocsay 1967, 165—166, teljes szakirodalom. 320 Gerevich L. 1935, 85-88. 321 Lhotsky, I. 51—54; Balogh 1966, 335. 322 A Mária királynő rendelkezéséből Pozsonyba szállított kincsek listái megjelentek: JbKS 1885, III. II. Teil. Quellen zur Geschichte der Kaiserlichen Haussammlungen und der Kunstbestrebungen des Allerdurchlauchtigsten Erzhauses. A kin-