Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

megállapítani, hogy ez az ólomcsövekre vonatkozik-e, mint amilyent a budai palotában találtunk, vagy égetett agyag csövekre, amilyen számos helyen fordul elő Budán, és melyeken keresztül föltehetőleg a szabadság-hegyi forrásokból vezették a vizet, Szeggyártó, igen sok számszeríjgyártó, salétromgyártó, sarkantyúgyártó, vasárus vagy egyszerűen vasas, páncélgyártó, kötélverő, tűgyártó, padimentumgyártó fordul elő az 1505-ös lajstromban mint érdekesebb kézműves iparág. Üveges A kerámia után az üveget emelhetjük ki mint a mesterség ^MwmÊÊk^^m ^AwJÊà. királyi udvar, sőt az egész feudális osztály fényűzési cikkét. Akárcsak az építészetben vagy díszkerámiában, a század dereka körül még a németországi szemölcsös, verejtékes, vagy zöldesszínű káliüvegek tették ki a behozatal java részét. A század második felében ez a helyzet teljesen megváltozik. Felirata, illetőleg címere alapján két, Mátyással kapcsolatba hozott velencei üvegserleg maradt fenn (174. kép).

373 Mindkettő igen jó kormeghatározó támpontot nyújt. A boroszlói serleg meg éppen az 1470 körüli évekre valószínűsíti ezt a típust, s ennek alap175. Zöld üvegpohár arany pikkelyes diszi- • / ív i n . . iS , i téssel a budai királyi palotából J

an e

gy nagyobb emlékcsoportot lehet meghatározni. A velencei, muranoi üvegek jönnek ekkor divatba, sokszínű, alakos, címeres vagy pikkelyes és gyöngysoros zománc díszítéssel a legkülönbözőbb formában és üveganyagból. Néhány fennmaradt emlék, így a somogyvári üvegserleg és a bártfai címeres serleg, tekintettel arra, hogy a budavári ásatás sok töredékével a legapróbb részletekig egyezik, e töredékek kiegészítéséhez segítséget nyújt. Igen nagy mennyiségű üvegtöredéket hozott felszínre a budavári ásatás, közülük kiemelkedik az aranyat is tartalmazó mille fiori, az opálos lila színű serleg, vagy a fonáldíszes üvegserleg, melynek festett zománcos utánzata is megtalálható. Előfordul a töredékek között hálószerűén bordázott söröskan csőszerű üvegpohár és ahhoz hasonló nem velencei — XVI. századi készítmény. Ciborium formájú, hasas üvegserlegek, különböző alakú és nagyságú palackok kerültek napfényre, melyeknek egy része a szokványosabb típusok közé tartozik. Példátlanul áll azonban egy sötétzöld aranypikkely zománccal díszített pohár (175. kép). Az ekkor még ugyancsak ritka üvegmetszés díszítése is felismerhető egy-két XVI. századi töredéken. Legkiválóbb emlék két színes, férfifejet őrző zománcos töredék (173. kép). Figurális díszítésű üveg edény ritka a XV. századi gyűjteményekben, gyakoribb a kehely formájú pohár, így az aragóniai címeres (176 — 177. kép). Végül igen gyakori az egyszerű, enyhén tölcséres pohárforma, hosszanti bordás díszítéssel. Ez az anyagára, formájára, díszítésére nézve páratlan gyűjtemény még töredékeiben, szilánkjaiban is lenyűgöző, és a budai udvar szinte hihetetlen fényűzéséről árulkodik.

374 Már sokkal szerényebb az az anyag, ami más királyi várakban: Visegrádon, Diósgyőrött, Tatán, vagy érseki székhelyeken: Esztergomban, Egerben került elő. Az ásatás anyagában lelt üvegmassza, tégelyhez ragadt üvegréteg lehetségessé teszi azt a feltevést, hogy a vár valamely félreeső épületében egy-egy egyedi üvegedény is készült, amelyben a király különös örömét lelhette. Műhelyek nyomát szinte kezdettől fogva megtaláltuk a palotában; ötvösműhely öntőformája, olvasztótégelye, szerszámai, fegyverkovácsok, kőfaragó mesterek szerszámai és félkészárui munkájuk helyére engednek következtetni.

375 A fazekasság mellett igen komoly iparnak kellett lennie Budán az üvegfúvásnak, amelynek nyersanyagát legkésőbb a század derekán az óbudai malom készítette. Az iparág tekintélyét nemcsak a mesterek vagyona, hanem a város életében betöltött szerepe is bizonyítja. A jelentékeny Tamás üveges működése még a század második felére is áthúzódik. Együtt szerepel neve a korszak vezető mesterével, Matheus üvegessel,

376 akinek neve a hatvanas-hetvenes években igen gyakran előfordul,

377 1464-ben fiatalon már tanácstag, és az egyik házvételi ügynek előadója.

378 Máté egyik háza a Mindszent utcában állott, a hetvenes években több oklevél foglalkozik vele, és 1479-ben mint bírót jelölik meg,

379 1479-ben már néhai.

380 Az üvegipar fejlettségére és Velencével való kapcsolatára utal, hogy 1481-ben Velencében magyar származású üveggyáros tűnik föl: Andreas de Georgio de Ongaria.

381 A budai Szent Pál utcában lakik 1488-ban János üveges.

382 Benedek üveges budai polgár háza 1494-ben a Szombathely piacon volt.

383 A század végén és a következő fordulóján az üvegesek munkájáról is találunk adatot. Egy Mindszent utcai ház bérlője, István tartozik az ablaküvegeket és a kályhákat rendbehozni.

384 Ulászló öccse, Zsigmond lengyel herceg pedig ugyancsak fizet betört ablaküveg javításáért ,,reformatione fenestrarum"

385 nyolc