Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)
Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG
142. Gergellaki Bertalan sírkövének részlete, 1469 gástechnikai szempontból annyira közelálló számos emléket nem véletlenül soroltunk egyazon művész, Johannes Fiorentinus művei közé. 267 A mester bevésett nevét a lengyel Laski János érsek gnieznói síremlékéről ismerjük, aki 1517-ben kelt testamentuma szerint hét sírkövet rendelt meg a mester esztergomi műhelyében. 268 A másfél év alatt készült síremlékek mutatják, hogy valószínűleg nagy műhely élén állott, és szinte gyártotta a sírköveket, így a faragás művészi kivitelét már alig lehetett egy szobrászhoz kötni, annak ellenére, hogy ebben a tekintetben is igen közel állnak egymáshoz. Ez a csoport igen élénk fénybe helyezi a művészi munkának a tömeggyártás irányába fejlődő jellegét is. Ekkor Budán és Pesten aligha volt ilyen nagy kőfaragó vállalkozás, mint a Bakócz Tamás által oltalmazott Esztergomban; a vörösmárvány bányák közelében és a vízi út mentén. A műhely kiérlelt típusát mutatja be a domonkos templomból származó másik vörösmárvány sírlap, melynek tornyos címerét babérkoszorú övezi (145. kép), de a korábbi indadíszítés már kiment a divatból, mint a műhely java termése mutatja. Különben a stílus díszítő szépségének elszegényedését, egyöntetűségét a belvárosi templom renaissance töredékei példázzák. A Budát és Pestet övező, „kolostorvárosok" között a legfényesebbé Mátyás kedves pálos rendjének központját és első anyakolostorát, a budaszentlőrincit építették ki. Nem sokkal többet tudunk róla, mint a másfél évszázaddal korábbi óbudai kolostorépítkezésekről. Nemcsak a rend központja, hanem az ország egyik legnagyobb búcsújáróhelye is, amióta 1381-ben Remete Szent Pál ereklyéit ott helyezték el. Lehet, hogy az akkor lezajlott építkezések miatt — amit néhány töredék is bizonyít nevezték 1403-ban „új egyház"-nak, igazán nagyarányú átépítése 1486-ig váratott magára. 269 Az építkezés időszakaszait sajnos, nem az épületmaradványokon, hanem csak a forrásokból, főleg Gyöngyösi pálos krónikájából tudjuk nyomon követni. 270 Ekkor építette fel Kovács Márton barát a templom Szent Pálnak szentelt északi kápolnáját, 271 ahol
