Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

Az oklevelekből még számos mesterség (szabó, íjgyártó, trombitás stb.) sajátságos budai viszonyaira lehet következtetéseket vonni azonkívül, hogy a budai Jogkönyvből mintegy ötvennyolc mesterség állapítható meg. Természetesen ilyen ritkább mesterségek kimaradnak ezekből a fölsorolásokból, mint a de la Brocquiére-től említett Clays Davion arrasi szőnyegszövő. Fontos a fegyverkovácsok

169 és a puskaművesek szerepe, akiket külföldről is szerződtettek.

170 Ágyúöntőket csak a Felvidékről ismerünk, és később, a század végén bukkannak föl budai nevek is.

171 Egy oklevél örmény Márton budai rézműves jelentőségét árulja el a század elejéről. Egy mesterséget meg éppen ki kell emelnünk annak ellenére, hogy már az Anjou-korban szerepe lehetett, de újabb bevándorolt mesterekkel fejlődése új irányba indult, és ez az üvegművesség. Az itáliai renaissance üveggyártás egyik budai meghonosítójának nevét egy malomper őrizte meg 1438-ban. Antonius üvegestől perlik, és veszik vissza az óbudai klarisszák a kolostoruk közelében, a kőhíddal szemben álló malmot. Az oklevelek pontosan 105. Csontból faragott női fej, talán Piéta fajdal- meghatározzák nevét és munkáját. „Anthonius mas Máriája a királyi palotából, XV. század első Italicus vitripar" J'

2 majd mint Magister fele (magassága 2,7 em) Anthonius üvegkészítőt vagy üveggyártót nevezik meg, ahogy a „Factor seu laborator vitrorum in civitate Budensi commorans" kifejezést fordítanánk.

173 A feudális joggal szemben végül győz a termelés érdeke. Erzsébet apátnő Antal üvegesnek és feleségének, Katalinnak 1439-ben életük végéig bérbe adta a malmot.

174 A malom, a középkori energia-forrás, ahol a kvarcot őrölték, nagyobb termelést tett lehetővé, és ebből következik, hogy nemcsak a főnemesség, hanem a polgárság számára is készítettek árut. A viszontagságos és veszélyes itáliai szállítmányokat nyilván csak a leggazdagabb kereskedők, a főnemesek és az udvar tudta megfizetni. Néhány üvegtöredéket és budavári leletet, amelyek az itáliai formát követik, viszont az üveg minőségében, a kivitel pontosságában elmaradtak a minták mögött — budai árunak tartunk. Az előbb említett per számunkra különben azzal a tanulsággal is jár, hogy közvetlenül előtte hasonló célra berendezett malom nem működött.

175 Tamás üveges mester neve a század derekán, 1451-ben fordul elő, majd hat évvel később mint esküdt mesterségét képviselte, és közmegbecsülésnek örvendett.