Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

és kőfejtők, kocsigyártók, asztalosok Szent Péter és Pál-oltáráról előbb a kardkészítőkkel és kovácsokkal, majd a tímárokkal együtt gondoskodtak. E tulajdonosok bizonyítják, hogy Pest már régen ismét elfoglalta korábbi vezető helyét az iparban és kereskedelemben, sőt a művészetben is. A céhek vallásos szervezetei a confraternitas-ok voltak, védőszentek oltárainak felállítása, gondozása tartozott feladataik közé. Ezeket az ipari és gazdasági szervezeteket így illesztették be a keresztény világ elszakíthatatlan és rés nélküli szövedékébe. A legjelentékenyebb vallási társulatok a budai Mária-egyházhoz tartoztak. A Krisztus teste testvériség ugyancsak a század dereka felé többször fordul elő oklevélben,

128 de valószínűleg már korábban, 1375-ben is megvolt, mikor a hasonnevű oltárról esik említés.

129 IX. Bonifác pápa a budai plébániatemplom Három királyok-, Mária Magdolna-, Erzsébet- és Ilona-oltárai fenntartására búcsút engedélyez.

130 A templomban a XIII. század óta bekövetkező események világosan mutatják a királyhoz, illetőleg a budai udvarhoz fűződő különleges kapcsolatait. Minden jelentékeny állami ünnep egyházi vonatkozása itt játszódik le, és a fehérvári királyi bazilika mellett vagy után a második legfontosabb templomnak tekinthető. A XV. században a nagy győzelmeket itt ünneplik, innét indulnak hadba.

131 A budai Mária-templomot 1443-ban nemcsak a törökök elleni győzelem jelvényei, zászlók, tizenkét lengyel és tizenkét magyar győztes báró címerei díszítették, hanem ezeket le is festtette, és a templomban helyeztette el a király.

132 Ezt mindenesetre helyi festők végezték el.

133 Ahogy a freskófestészetről néhány emlék mégis csak tájékoztat (93. kép), a táblaképfestészetet csak feltevés alapján közelíthetjük meg. Valószínűleg részben igazuk van azoknak, akik Magyarország legszebb festett szárnyasoltárának mesterét, Kolozsvári Tamást, a budai udvari művészetből származtatják.

134 Művészetének összetevőit a korabeli Európa legfejlettebb vidékein mutatta ki felfedezője, Gerevich Tibor; Itália, Köln, Burgundia, Németalföld különböző mesterei merültek fel, mint Kolozsvári Tamás festészetének kialakítói.

135 Majd osztrák, cseh, lengyel és keletnémet terület is tekintetbe jött művészi hatás szempontjából. Valóban nehéz Magyarországon még egy várost találni, ahol ezek a különböző nemzetközi hatások mind érvényesülhettek. Garamszentbenedeki oltárának (94. kép) megrendelője Péter fia Miklós győri olvasókanonok, a királyi kápolna kántora, Zsigmond budai környezetéhez tartozott, erre mutat a predella Zsigmond-címere is. A művész nevének magyar írásmódja ,,Coloswar", származására utal. Budai működésére következtetnek szellemesen abból is, hogy hatása sem a felvidéki, sem az erdélyi művészetben nem mutatható ki, tehát csak az elpusztult központban A budavári Máriatemplom vallásos szervezete és oltárai Kolozsvári Tamás és a budai művészet