Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

8

L — S3. Az Országház utca 2. számú ház árkádos udvara zott, de megtudta, hogy már sokan távoztak. A pesti oldalon francia kőművesektől épített, már régebben félbehagyott torony állott. Ez a leírás tökéletesen kifejezi az építkezések helyzetét a harmincas évek elején. Ez az adat a sok közül is bizonyítja, hogy 1424 felé vesztette el Zsigmond érdeklődését budai palotája iránt, és a birodalom súlypontját politikájának megfelelően nyugatabbra helyezte át, a pozsonyi várba. A reinhardsbrunni krónika XV. századi feljegyzése Zsigmond palotájának építését 1424-re teszi.

102 A királyi Mint látjuk, ebben az utolsó építkezési szakaszban francia kőművesek dolgoztak. Valószínűpalota leg de la Brocqu iére adata vezette a művészettörténészeketarra a feltevésre, hogy az oklevelektpiteszei em

Ktett Péter mester francia származású, anélkül, hogy ezt a feltevést meg tudták volna indokolni. Az ásatásoknak a Friss palotával kapcsolatos műrészletei viszont ezt a föltevést valószínűsítették.

103 Az 1420- és 24-ben kelt oklevelekből megtudjuk, hogy Péter architector, őfelsége építészének évi bér és megbízása fejében kétszáz arany jár. Még egy ilyen nagy fizetés a középkori magyar építészetben alig fordult elő. Nem kétséges, hogy ez az építész fontos megbízását,