Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

68. Az Üri utca 34. számú ház kapualjának északi oldala félköríves és mérműves záradékéi ülőfülkékkel 69. Az Űri utca 38. számú ház kapualjának déli fala Polgári kiterjedtek. Ezt ma már sajnos, csak részletekből ítélhetjük meg. A korszak első felében még építeszet n

yii

van divatban levő rézsűs ablakok egyszerű tömörségével tartanak rokonságot a Szentháromság utca 5. kapualjának ülőfülkéi. Tagozatlan csúcsíves ikerfülkék ívei felváltva elszedett hasábkonzolra vagy falpillérkóre támaszkodnak. Hasonló tagozatlan, csak elszedett csúcsíves ülőfülke díszítette a Fortuna utca 18. egykori déli kapualját. Ugyancsak hasonlóan egyszerű ikerfülkéket találunk az Úri utca 38. kapualjának bal oldalán (69. kép). A XIV. századi épületek jobbára paloták, melyek közé tartozik Hess András tér 4.

72 Belső, nyugatra néző emeleti ablaka még csúcsíves, ami a XIV. század első felére jellemző. Meglepő módon hiányzik a horony, ahová az üvegtábla keretét illeszthették. Kapualj-folyosóját széthúzott szamárhátú, lóhereíves ülőfülkék díszítik kétoldalról. A középkapu-folyosós és két