Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

50. Idomtégla párkány. Kiegészítés a budavári királyi palota feltárása során előkerült töredékek alapján pápától búcsú engedélyét kéri 1351-ben mind e kápolna, mind a Mária-temj)lomban Krisztus testének szentelt oltár részére.

34 Óbuda és a külváros mellett az építkezések másik súlypontja a budai Vár, ahol a palotán kívül további templomok és főúri házak épültek. A Mindszentek-temploma 1358-ban már mint régebbi intézmény szerepelt, mert ekkor a négy evangélista tiszteletére szentelt oltára számára a pápa búcsút engedélyezett.

35 Wülfing comes az Árpád-házi szent királyok, a tizenegyezer vértanú szűz stb. tiszteletére 1334-ben kápolnát építtetett, és gazdagon ellátta adományokkal. Ennek helye a Tárnok utca 9 — 11 alatti ház keleti végén, a várfal közelében lehetett a Fontanametszet tanúsága szerint.

36 A város főterét díszítő Szent György-templom királyi alapítás volt. Időpontját nem ismerjük, de 1371-ben már a pápa búcsút engedélyez számára. Romjainak pontos helyét a visszafoglaláskor - 1686-ban készült térképek tüntetik fel.

37 Vencel király várostroma 1302-ben, és az azt követő tűzvész ugyan nem lehetett túlságosan 4 királyi jelentős, mégis —• úgy látszik — okul szolgált a királyi palota újjáépítésére. A munkálatok a déli P

alota sziklaperem egy részének feltöltésével és az L alakú palota építésével indultak meg, de sokáig elhúzódhattak, mert bár a fiatal király, I. Károly uralkodásának első zavaros éveit Budán töltötte, a temesvári, majd a visegrádi királyi palotákat kell az Anjou-kor első jelentékeny építkezéseinek tartanunk. Tulajdonképpen paloták és várak egész soráról van szó, melyeket egymás után, valószínűleg ugyanaz a királyi műhely épített anélkül, hogy a visegrádi vagy a budai palota építésére írásbeli bizonyítékunk lenne, amellyel az ásatás más kategóriájú adatait kiegészíthetnénk. A lankásan megközelíthető déli szirtet az István tornyon kívül még két szögben összefutó falköz (Zwinger) és kaputorony védte mint elővédmű, de a budai révet és a hegy két oldalán hozzávezető utakat is ellenőrizte. Mint kapu a palotát összekötötte a kispesti (kelenföldi) településsel, ezért nevezcék „Kelenföldi" kapunak, amely már 1302-ben oklevélben előfordul.

38 Sajnos, az Anjouknak e fontos palotaépítkezését, de főleg annak művészi kiképzését, stílusát már csak töredékek alapján képzelhetjük el.

39 Pedig ez még inkább, mint a visegrádi palota, felvilágosítást nyújthatna az Anjou-féle építkezés utolsó nagy fázisának megindulásáról, melyben úgy látszik, az olasz irányzat is érvényesül, míg a korábbi építkezésekben (Temesvár, Visegrád) a hazai műhelyek játsszák a főszerepet. A királyi udvar budai tartózkodásán kívül 40 az építkezések kezdetét semmilyen évszám nem árulja el, hacsak nem ítéljük ennek Erzsébet királyné rendeletét 1323-ból, mely a szigeti apácák népeit felmenti a várépítési közelezettség alól. Ezt a magyarázatot valószínűsíti az oklevél olyan megfogalmazása, miszerint az apácák ,,Buda környéki" népeit mentesíti, tehát nem országos rendelkezésre vonatkozik.

41