Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

49. Idomtégla párkány. Kiegészítés a budavári királyi palota feltárása során előkerült töredékek alapján pecsét képe mutat. Azon ugyanis a várfalak mögött kiemelkedő épületen a század dereka óta jellemző egyenes záródású keresztablak-típus jelenik meg. Az ablakokat átalakítás vagy ráépítés jelének kell tartanunk, vagy a pecsét metszője modernizálta a vár képét. Az ábrázoláson kívül egy lelet is alátámasztja, hogy az emeleten átépítéseket végeztek. Az egyik padlótégla magas gótikus széken ülő, díszesen öltözött hölgyet ábrázol a XIV. század derekáról. A földszinten alakos téglapadlónak nyomát sem találtuk, a feltárt XIII. századi helyiségeket vörösmárvány vagy dísztelen tégla borította. Valószínűleg ekkor építtette át a királynő a kápolnát is, és új polygonális szentéllyel bővíttette. Lehet, hogy ekkor szentelték Szent Erzsébetnek, bár ez az elnevezés csak 1477-ben bukkan fel.

25 Míg a kastély XIV. századi átépítéséről, ha forrás nem is, de in situ emlék és néhány kőtöredék tanúskodik, addig Borbála királynő építkezéseiről csak írásos feljegyzés maradt fenn. Holzler János bécsi polgármesterhez fordult 1425-ben és az etzelburgi (óbudai) székhelyén álló kastély építéséhez tíz téglaégető mestert kér. Az építkezésekhez téglán és tetőcserepen kívül úgy látszik még építőfa-anyagot is be kellett hozni.

26 Ismerve az alaprajzot, valamelyik épületszárny további emeleti kiépítéséről és boltozásáról lehetett csak szó. Különben a kastély elhelyezése is némi tájékoztatást nyújt a város alaprajzára, beépítettségére nézve. Károly 1315. május 14-én kelt oklevele szerint a királyi ház Óbuda felett feküdt.

27 A XIII. században alapított ferences kolostor sem helyezkedett el a városon kívül, mert délre tőle még háztelkek álltak. Már ez az egy adat is arra mutat, hogy ez a kolostor a város északi szegélyén keresendő. A Margit-kápolnáról csak a XIV. század végén emlékeznek meg az oklevelek; a parochia szerepét is betöltötte, — helyét talán a mai plébániatemplom helyén kereshetjük. A XV. század derekán úgy látszik megnagyobbítják és átépítik, mert az egyház építkezéseire adakoznak. Bár csak egy emberöltővel az Anjou-uralom után, 1413-ban említi egy oklevél az óbudai vár előtt álló Szent László

28 egyházat, melyet feltehetőleg a Szent László tisztelet tetőpontján, tehát a XIV. század második felében vagy végén alapítottak. l^kolos^Tka ^ karmeliták 1372-ben a Lajos királytól és Erzsébet királynétól ajándékozott telken kolostort suburbiumban ®

s az >J

r

galmasság anyjának" szentelt templomot, mellette temetőt alapítottak a budai Vár és a budai alatt,

29 mely Erzsébet királynő végrendeletében szerepel.

30 Ez a kolostor és templom közvetlenül Várhegyen a várfalakon kívül állott.

31 Mária Magdolna-oltáráról csak a XIV. század fordulóján esik említés, a mellette álló Szent Anna-kápolnát is ekkor építhették.

32 Itt az alsóvárosban állott az Ágoston-rendiek Szent István protomártírról elnevezett temploma és kolostora. A század dereka előtt épülhetett, ebben is Erzsébet királynő alapítványát sejtjük.

33 Az építkezés legélénkebb időszakában, a negyvenes évek végén emelhette a király, talán éppen az Itáliából hozott ereklye számára a budai alsóvárosban a Krisztus teste-kápolnát. A