Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

a királynéhoz, és kérte, hogy küldje el hozzá fiát és tanácsosait. Izabella fájó szívvel engedte el az egyéves János Zsigmondot, akit Fráter György, Petrovich, Werbőczy, Török Bálint, meg a többi főúr, továbbá Pest és Buda bírái kísértek el. Mialatt az urak a török táborban tárgyaltak, a szövetséges törökök beszivárogtak a városba azon a címen, hogy meg akarják tekinteni. Adott jelre megszállták a kapukat, és Mohács évfordulóján Buda török város lett. Szülejmán János Zsigmondot visszaküldte, majd néhány nap múlva a rabságba vetett Török Bálint kivételével a királyné tanácsosait is elengedte. Izabella királyné szeptember 5-én kíséretével eltávozott Budáról, ahol a szultán képében Szülejmán pasa maradt helytartónak. A magyarok ügyeinek intézésére mint a magyarok főbíráját, Werbőczyt rendelte a török császár. Buda magyar lakossága felett megmaradt a városbíró joghatósága: Turkovith Miklós a török alatt folytatta bírói működését. Buda száznegyvenöt évre török város lett. FORRÁSOK ÉS IRODALOM Fontos forrás erre a korra az 1531-es tizedjegyzék. (Eszt. kp. lt. Capsa 1. Eccl. fasc. 1. nr. 11; BTM fgy.) Egyébként a forrásokat és irodalmat idézem a jegyzetekben (1: különösen a IV. rész 128. j.-ét), vagy utalok Bp. Története III. és Iványi, TBM 1941. JEGYZETEK 1 L. Szerémi 1857, 260—65. A fordítás: Szerémi 1961, 194. 2 Szerémi előbb i. h.; Freibergerre: 01 kamarai lt. Expeditiones camerales, Saec. XVI. sine dato, fasc. II. 56. v. folio; 1. még Batkoë SborBratislava 1966. 146. 3 Szerémi, 1961, 195. Takáts 1922, 24; Bártfai 1938, 1504. sz.; NRA fasc. 589. nr. 5. Ol Mérey es. lt. (1529. IX. 15.); Erd. Múz. lt. Bánffy es. lt. 581; Zay es. lt. A. 89; Pozsony v. lt, okl. 5793. sz.; Héderváry okl., II. 55; Zalavári kv. o. lt. 677; Pozsony v. lt. okl. 2768, 2774. sz.; Bécs Hofkammerarchiv Ung. Gedenkbücher 383 k. 84. 1.; Beszterce v. lt. Missiles 1541. 8. sz.; vö. Kubinyi, LevK 1966, 275. 4 A Fugger tárgyalások: Pölnitz, A. Fugger, I. 180—91; Grittire: Kretschmayr, 31—34. 5 Buda megkísérelt ostromáról csak néhány forrást említünk, olyanokat, amelyeket szemtanúk jegyeztek fel, bár többnyire évekkel az esemény után. A korban legelső részletes és talán legpontosabb leírást egy lengyelországi könyvtárban őrzött nyomtatványban olvashatjuk: Oppugnatio Budensis per exercitum Ferdinandi regis a. 1530. facta. (Nyomtatvány a wroclawi Ossolineumban.) A másolatát néhai Gerézdi Rábán volt szíves velünk közölni és felhasználásra átadni. Szerinte szerzője Gritti valamelyik titkára, feltehetően Andronicus Tranquillus lehetett. Az ostromról igen életszerű leírást nyújt János király káplánja, Szeretni is. (1857, 280 — 94.) Végül megemlíthetjük, hogy az ostromló sereg egyik tagja, Hauff is leírta röviden az eseményeket. {Ratkos, SborBratislava 1966, 148—49.) Az országgyűlésre: Fraknói, I. 104—107. L. még a fentiekre Iványi, TBM 1941, 41—45; TT 1888, 800—801; Turul 1936, 36; Baraczka, TBM 1966, 247—70; Kelényi, BudRég 1943, 479—81; Múz. Ta. 1530. XII. 21; Károlyi okl., III. 182—83; Zermegh: Schwandtner : Scriptores II. 403. 6 Pray. I. 367—69; Kretschmayr, 41—43; Baraczka, TBM 1966, 253; Fraknói, I. 58; Kubinyi F., Századok 1876, 581—83; Szalay, 12; Óváry, II. 14. sz.; Huszár, 118—19. 7 Kubinyi F., Századok 1876, 581—83; Szabó I., 1948, 78. 8 Pálczán birtokadománya: Iványi, TBM 1941, 45. János király 1538. évi aranybullájának eredeti példánya a XX. század elején elveszett. Több ki adásban olvasható azonban. L. pl. Podhradszky 57—90; az 1531. január 9-i kiváltságlevélnek csak a záradéka maradt meg. BEK, Litt, et op. orig. 39; TT 1889, 310; Mon. lud. IX. 88—90; a Mályusz idézet: Mályusz, TSz 1963, 9—10. 9 Az Etyeki-ügyre: Szerémi 1857, 267; A lengyel városok nemesítésére: Korányi, 50—51. ío Kretschmayr ; Szerémi 1857, 315, 339—40; az idézet: Szerémi 1961, 243; Fraknói, I. 184—87; Nemeskürty, 229—30, 239; Pray, II. 48; Horváth M., 28; Kubinyi, LevK 1964, 90, 92, 95. 11 Szerémi 1857, 275—76 325; TT, 1908. 317— 20; Oláh-Ipolyi, 305, 517; Pray, II. 35. 12 Gaál, 474; Pach, 145 skk. 13 Oláh, 10; Iványi, TBM 1941, 51; Pozsony v. lt. okl. 5830. sz.; L. fenn a pesti kereskedők kirablásáról írt részt. Kubinyi, MittNürnberg 1963 — 64, 109; Beszterce v. It. Missiles 1539. 12. sz.; Ember, MTATOK 1958, 341, 346; OL kamarai lt. Expreditiones camerales IV. fasc. 251; Gárdonyi, LevK 1934, 167; Nemeskürty, 231; Kelényi, BudRég, 1943, 329. 14 Mon. lud. VIII. 191—92; Nagyszombat v. lt. Missiles 1536 VIII. 1.. 1538. XI. 11, 1540. VII. 6; Múz. Ta. 1532. VIII. 31; Győri kp. o. lt. Prot. 1. 96; Bécsi áll. lt. Ung. Alig. Akt. 24 f. 1534. III. 2.; Bártfai 1938, 1536. sz.; Szerémi 1857, 347; Kollányi, Századok 1898, 729; Baraczka, TBM 1966, 257—70; Nagyszombat v. lt. Missiles 1534. X. 18; Győri kp. o. ít. Prot. I. 7; Ghyczy cs. lt. 1539. V. 2; TT 1889. 190—92; Pozsony v. lt. okl. 2892. sz. 15 Kubinyi, ITK 1968, 82; Baraczka, TBM 1966, 267; 1531. évi tizedlajstrom; BEK Litt, et ep. orig. 39. 16 1531-es tizedlajstrom; Szerémi 1857, 328, 348; Kelényi, BudRég 1943, 323, 327; Baraczka, TBM 1966, 266—69; Fekete, TBM 1938, 127. 1. 12. jegyz.; Gárdonyi, TBM 1938, 7. 17 Kubinyi, ITK 1968, 86; Bártfai 1938, 1518. sz. 18 Fekete, TBM 1938, 129—31; Barkasra és Bozorádra 1. a tizedjegyzékeket. Podhradszky, MTT 1855, 251—54, 248; a pesti németekre Kubinyi, MittNürnberg 1963—64, 124; Pozsony v. lt. okl. 5830. sz.; Kubinyi, ITK 1968, 83; Bécs Kriegsarch. Feldakten 1540 fasc. 8. nr. 4; Pozsony v. lt. okl. 5751. sz.