Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

Az első oklevél kelte 1531. január 8, a király nevében Werbőczy főkancellár fogalmazta. Magán viseli a jogtudós terjengős stílusának bélyegét. Hosszú fejtegetéssel kezdi: a hűség az alattvalók legmagasabb rendű erénye, amelyet a király minden bőkezűsége ellenére, csak keveseknél talált meg. A budai tanács azonban, amelyet Pálczán Péter bíróval az élen név szerint is felsorolt, az elmúlt ötvennapos ostrom alatt letette a hűség próbáját. Az oklevél ezek után az ostrom ismertetésére tér át. A polgárság tűrte az éhséget, a lóhúsevést, az ellenség ágyúinak pusztítását. Sőt, noha víz is alig akadt, és így a borra még nagyobb szükség lett volna, a hordókból kifolyatták a bort, és a rombolt falak pótlására a hordókat is felhasználták. (Erről különben más források is megemlékeznek.) Az elbeszélő rész után a tulajdonképpeni kiváltságok következnek. A király először általános formában újból megerősíti a város régi kiváltságait. Elrendeli továbbá, hogy a városi háztulajdonosok — bármilyen rendből származzanak is — a város védelmével és hasznával összefüggő ügyekben engedelmeskedni tartozzanak a budai tanácsnak. A tanács is köteles azonban a város lakosainak egyetemét is ilyen esetben gyűlésbe hívni és azon a lakosság egyetértésével határozatot hozni. Eltiltja az uralkodó, hogy a főpapok, bárók és nemesek idegen bort hozzanak be, végül a város polgárait örökre felmenti minden rendes és rendkívüli adó fizetése alól. Ez volt — az átiratban fennmaradt oklevél előtti tartalmi kivonat szerint — a kiváltság tulajdonképpeni tartalma. A következő napon a király új kiváltságlevelet adott a budaiaknak, de ennek tartalmát nem ismerjük. Január 25-én megint privilégiumban részesült a főváros, a király I 1 ezüst, [^ zöld 41. Buda város 1532. évi címere (Bende Csaba rekonstrukciója) 14* 211