Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)
Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)
A kódexirodalom és éhségtől nyomorított nép bosszúért kiált az Úrhoz, és kiáltása el is hallik hozzá. . ." ,,0 ti előkelőek, akik a nép verejtékébői virultok, a szegények böjtjén és éhségén kövéredtek, jaj nektek, ha a felsorolt igazságtalanságokat meg nem szüntetitek". Laskai figyelmét nem kerülte el a papság méltatlan élete sem, és kifakadt az ellen is. Megjegyezte, hogy ezt ne mondják el a népnek, nehogy az ne fogadja el a szentségeket a rossz papoktól. Felhívta ezért társait, hogy saját életük legyen példamutató. A két nagy prédikátor beszédeivel megszerzett bizalmat ezután az eretnekségek elleni támadásra használta fel. 119 A férfiszerzetesek számára latinul írtak, azonban az apácáknál a magyar nyelvre volt szükség. Negyvenhat magyar nyelvű kódex maradt ránk : elsősorban a XVI. század első évtizedeiből. Prédikációkat, imádságokat, elmélkedéseket, legendákat, példákat, látomásokat, sőt drámákat, himnuszfordításokat is tartalmaznak. Legnagyobb részük nem önálló alkotás, latinból fordították le a barátok az apácák számára. A két fővárosi apácakolostor országos jelentőségére utal, hogy a fennmaradt kódexek fele innen származik. Tizenhét domonkos eredetű kódex, illetőleg kódextöredék maradt ránk, és ezek mind feltehetően a szigeti kolostor számára készültek. Közülük ötöt a legjelentősebbekkel, a Margitlegendával és a Példák könyvével együtt a főrangú származású Ráskai Lea apáca másolt 1510—1522 között. A ferences kódexek közül hetet az óbudai klarissza kolostorban másoltak. Nemcsak a magyar széppróza, hanem a magyar költészet is sokat köszönhet a kolostori irodalomnak. Szent Katalin legendáját például (Érsekújvári kódex, 1530 — 31) versben írták meg. A kolostorok jelentősége az volt, hogy noha csupán a nemzetközi irodalmat fordították magyarra, ezzel a fordításos irodalommal azonban megizmosodott a magyar irodalmi nyelv, és alapul szolgálhatott a későbbi világi elbeszélő próza számára is. Az egyháznak köszönhető a magyar drámairodalom kezdete is. Városainkban a koldulórendek misztériumjátékokat rendeztek. Temesváritól és Laskaitól tudjuk, hogy a passiót, Krisztus kínszenvedésének történetét is megjelenítették nagypénteken. Más hasonló színjátékokra is következtethetünk. A misztériumjátékokon kívül azonban kódexirodalmunkban valódi drámát is találunk. A szigeti kolostori eredetű Sándor-kódexben maradt fenn Hroswitha X. századi gandersheimi apáca Dulcitius című mártírdrámájának magyar fordítása, a ,,Három körösztény leány". A kolostorokban már magyar nyelvű bibliafordításokat is olvastak. Az állítólag husziták által fordított biblia részei több kódexünkben maradtak fenn, de tudunk egy budaszentlőrinci pálos, Bátori László által másolt magyar nyelvű bibliafordításról is. Vallásos költészetet is találunk a kódexekben. Egy részük latin liturgikus himnuszok fordítása, Vallásos líra de a népénekek között vannak a latin eredetitől többé-kevésbé eltérő vagy teljesen önálló költemények, énekek is. Az első, név szerint ismert vallásos költő a pesti ferences Szent Péter-kolostor egyik szerzetese, a később 1526-ban a törökök által megölt Vásárhelyi András volt. Cantilena ját", amely három kódexben is fennmaradt, Szűz Máriához írta. Versébe már a török veszélyt is beleszőtte: Mária a törököknek megnyomorítója. így fejeződik be: 32. Hadnagy Bálint képe „Vita diui Pauli" című mii vének 1511. évi kiadásában Vallásos drámairodalom Biblia fordítások Vásárhelyi A ndrás Ezt szerzettek Pestnek városában, Ugyanottan Szent Péter utcájában, Születet után elmúlt időben, Ezerötszáz és nyolc esztendőben.