Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

24. A pesti plébánia és Nagyrévi András pesti plébános pecsétje (1511 és 1488) A káplánság itt is hasonló lehetett a budaihoz. Bármennyire nem hoztak nagy jövedelmet a budai és pesti káplánságok, országos viszonylatban keresetteknek számítottak, így 1498-ban Péter visegrádi káplán fordult a királyi várkápolna egyik káplánjához, hogy szerezzen neki állást a fővárosban. Ez sokat járt utána, míg végül Pesten talált egy üres káplánságot. írt erre Péternek, hogy ha ez megfelel neki, akkor késedelem nélkül jöjjön. A többi fővárosi templomról a kolostorok és társaskáptalanok kivételével ugyanazt mondhat- Más /°" juk, mint a plébániákról. Papsága zöme nem helybeliekből állott. A gazdag javadalmas papok emp m mellett a tényleges munkát bármikor elmozdítható, fizetett káplánok látták el. Néhány helyi polgárfit azonban találunk a javadalmasok között, így a reformátor Kresling Jánost a Szent György-templomban. A kisebb kápolnákban is sokszor viszonylag nagyszámú papság működött. Lindvai Bánfi Miklós kápolnát építtetett a Szent Zsigmond-templomhoz, amelyet birtokokkal javadalmazott. A kápolnaigazgató kinevezését a városi tanácsra bízta, de megkövetelte, hogy a kápolnaigazgatónak javadalmából négy-öt káplánt kell tartania. A főváros környékén fekvő egyházak közül legtöbbet tudunk az óbudai káptalanról. A préposti óbudai javadalmat egész korszakunkon keresztül szinte kivétel nélkül magas rangú állami hivatalnokok, kaptala alkancellárok, királyi titkárok töltötték be. őket államkormányzati teendőik foglalták le, fel sem szenteltették magukat papnak. Losonci Zsigmond prépost, királynéi titkár, egy idő múltán 25. Nagyrévi András plébános címere az általa alapítóit pasztoforiumon a pesti Belvárosi plébániatemplomban, 1507