Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)
Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)
Ismert bírák Budán 1140 — 1529 között Hány évig? Bírák száma Bírói évek összege 1 14 14 2 6 12 3 4 12 4 2 8 5 1 5 7 1 7 8 1 8 9 1 9 1-9 30 75 A bírák szolgálati éveiből erősebb és szűkebb körű városi vezetőrétegre következtethetünk, mint a korábbi korszakban. Az 1439-es választási szabályzat óta ugyanis senki sem lehetett kétszer egymásután bíró, hiszen a következő évben ez a tisztség mindig a másik nemzetiséget illette. Ha valakit tehát ötször választottak bíróvá, az azt jelenti, hogy legalább egy tízéves időszakon át vett részt a város irányításában, és amennyiben közben mást választottak volna meg saját nemzetiségéből, akkor még tovább. Münzer János például 1447 —75-ig huszonkilenc éven át vett részt a város vezetésében, és ezalatt a németek legalább kilencszer választották meg bíróvá. A huszonkilenc év alatt más németeket mindössze négyszer tettek bíróvá és két évből nem ismerjük a bíró nevét. Pemfflinger János 1491—1501-ig hat alkalommal, minden második évben, azonkívül 1505-ben és 1509-ben is bíró lett. Bírói korszaka idején a magyar Ádám Gergellyel váltakozott a bírói székben. Ádámot hétszer választották bíróvá: 1488 és 1496 között pedig ötször egymásután, minden második évben. Mindhárom említett bíró kereskedő volt, Budát - mint látjuk — kereskedők irányították. Ismert bírák foglalkozása Budán 1440 — 1529 között Foglalkozás Bírák száma Bírói évek Egy bíróra eső év Foglalkozás összege Egy bíróra eső év Kereskedő 15 52 3,5 Iparos 2 2 1 Hivatalnok 3 4 1,3 Ismeretlen 10 17 1,7 összesen 30 75 2,5 Ügy látszik, hogy a német vezetőréteg sokkal egységesebb lehetett, mint a magyar. Negyvenegy év német bíráját ismerjük, tizennégy személyt, és csak harminc év magyar bíráját, tizenhat személyt. Egy német tehát 2,9, egy magyar 2,1 évig töltötte be átlag a bírói tisztet. 60 Hasonló eredményeket kapunk a tanácstagok személyének vizsgálatánál is. A budai tanács megoszlása A budai tanácstagok foglalkozási megoszlása 1440 — 1529 Foglalkozás Szám % Kereskedő 43 35,8 Iparos 19 15,8 Értelmiségi 15 12,6 Ismeretlen 43 35,8 összesen 120 100,0 Az ismeretlen foglalkozásokat beszámítva is a legjelentősebb a kereskedők arányszáma, sőt valószínű, hogy az ismeretlen foglalkozásúak zöme szintén kereskedő lehetett, hiszen az iparosokat rendszerint szakmájuk nevén nevezték. Ha nem számítjuk az ismeretlen foglalkozásúakat, 58,8 százalék a kereskedők aránya. Ilyen aránnyal feltétlenül rendelkeztek. Az iparosok között négy mészáros, ezenfelül két-két szűcs, szabó, zsemlesütő és üveges, valamint több iparágból e gy _e gy személy neve fordul elő. Ugyanazok az iparágak fordultak elő, mint a circumspectus
