Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

gallenses Maiores 902 évet ad (uo. 199). A humanista Aventinus kivonatában fennmaradt évkönyv szerint Kusza király vezérei 901-ben csatát veszítettek a Fischa folyónál a németekkel szemben (uo. 915). Ha ez a híradás eredeti, és nem Aventinus kombinációja, akkor nem a 904-i gyilkosságra, hanem a 901-i vesztes kalandozásra vonatkozhat. 30 Oyörffy 1959, 26—29, 147, 151 — 56, vö. még PRT VII. 494. 31 Garády, TBM 1936, 30-; BudRég 1943, 245—254; Leletkataszter StudAreh 1962. 109, 116, 118, 119, 123—126, 127, 129 sz., továbbá NagyT. BudRég 194.5, 493; Lipták, AetaArehHung 1951 231—249; Alföldy, BudRég 1963, 545-6; ArehÉrt 1965, 239; Dienes 33, 38. 32 HO I. 48 — 50, 54—55; SRH I. 106. 33 Uo. 344. 34 Pais, 100 = MEH 138; SRH I. 138. •^Oyörffy, MNy 1951, 50; Pais, SRH I. 115; Gabain, 300; Grönbeeh, 49. 38 Marquart, 62; Hrbek, Acta OrtHung 1955, 208; Györffy, 1948, 65, 1959, 57—58. 37 Hunfalvy, 335; Györffy 1948, 59. 38 Fejérpataky 1892, 43; Györffy, 1959, 52, 20— 21. 39 Fejér, III. 1. 264; HO III. 79; Gombocz— Melich, I. 530—531; MNyEtSz I. 365 — 6; Zeki Validi Togan, 172, 217—9; Hrbek i. h.218; Györffy 1965, 76, 99, 107, 233; Tört. földr. I. 705. 40 Melich, 137—142; Gáldi, Névtud. Vizsg 69—71. 41 SRH I. 342; Miklosich 1860, n. 241. Bár a krónika Mutmérról nem mondja kifejezetten, hogy révész volt, a pesti révben evező emberről nehéz mást feltételezni. Ez idő tájt a réveken való csónakos szolgálatot csak a király révészei láthatták el, mert a révpénz a királyt illette. 42 Nagy L., TBM 1934, 13—18; Nagy L. főként 44—45. A pesti erődnek a karavánszerájokkal való hasonlatosságát Nagy Tibor Izraelben észlelte. Hasonló karavánszerájt Vránában figyelhettünk meg. 43 Mon Bp I. 99, 199; Fejér, VIII. 4. 194; Anjoukori IV. 84, 312, 550, VI. 484; ül. 6199; Bártfai 1938, 122; TT 1863, 23-24, 97; Beliczky, TBM 1938, 89. 44 Nagy Tibor és Holl Imre szíves közlése alapján, vö. Holl, BudRég 1959, 262-263. 45 Pávai, Ethn 1908, 198—203; Bakó, MTATOK 1951, 285 — 330. 46 A szlávra 1. Miklosich 1874, 73 és Kniezsa, I. 1. 418—9; a kunra Grönbeeh, 187; az iránira Harmattá János szíves közlése alapján, vö. Harmtdta, Ethn 1953, 185 — 6; Morgenstieme, II. 15. 47 Szinnyei: MTSz I. 108; téves eredeztetéssel Gombocz—Melich, I. 321—323, az idevont, hibásan olvasott kun szóra 1. Grönbeeh, 54; Csánki, III. 33—34; TBM 1938, 64; a román adatokat Gáldi László szíves közlése alapján. 48 Paulsen; Kniezsa, I. 1. 530, I. 2. 897; Györffy 1959, 86—92; Tört. földr. I. 196. 49 Csánki, I. 3, 20; Anjou-kori I. 511, II. 120, 333. 50 SRH I. 432; Wenzel, XL 183; Mon. Strig. I. 133, II. 192, 207. 51 Mályusz 1922, 4; Györffy, Tört. földr. I. 45— 48, 522—523. 52 Bártfai 1938, 187, 466. 53 Györffy, TSz 1960, 534; Mon. Bp. I. 38. 54 PmMűeml. II. 397, 456—7. 86 Mon. Bp. I. 19, 129, 217, 226, 246. 56 Mon. Vat. I. 4. 572—573; PRT VII. 494. 57 Pais 92 = MEH 134; SRH I. 106. 58 Bártfai, 1935, 15—16, 112, 123; 1938, 268; BEK Ms. Cod. Lat. 115. fol. 83; 1)1. 22 553; Bp. műeml. II. 499 -502. 59 Mon. Bp. I. 104, 243, 301, 327, 333; Bártfai 1935, 62; Anjou-kori II. 96; Kumorovitz, 147, 204; Kniezsa, I. 1. 76. 60 Papp, Bp. természeti képe 487; Póczy, BudRég 1964, 63; Gárdonyi 1941, 14—15; Történetírás, I. 21; Bél, III. 179, 182; Tholt, 65. 61 Leletkataszter, StudAreh 1962, 107, 108; 67arady, TBM 1936, 32—33.; Gerevich László megfigye62 Mon. Bp. L 1; PRT VU. 494, X. 493; SRH I. 89. 101, 105; Benkő, MNy 1966, 142. 63 Leletkataszter, StudAreh 1962, 130—132 sz. 64 SRH I. 387; Sopron vm. I. 3; SRH II. 504; Smiéiklas, IV. 224. 65 Mon. Bp. I. 18, 40. 66 Leletkataszter. StudAreh 1962, 120—121. sz. 67 SRH I. 388; Wenzel, I. 26; Mon. Bp. I. 186. 68 Wertner, Századok 1899, 722; Karácsonyi 1900, II. 305; Györffy 1959, 14, 147. 69 Karácsonyi 1900, III. 93; SRH I. 41, 61—68; Melich, MNy 1925 126—7. 70

/. Tóth, Századok 1945—46, 21—84; Györffy, Ethn. 1965, 427; Bakay, 7, 31 és passim. 71 SRH I. 316—18; Györffy 1948, 155 -. 72 SRH I. 315—16; Gombos, II, 969—70; Györffy, ActesCIEB 1964, 150; Kovács Éva., ActaHistArtHung 1958, 181—221; Reg. Arp. 21—23. sz.; Du Gange, V. 94. 73 MPH, NS. II. 41—42; Karácsonyi, Századok 1897, 291—97; Lewicki, 125, 127—28, 131; Gombos, I. 31; Mon. Vat. I. 1. 67, 421, 425—446; Gombos, I. 30. 74 Gombocz—Melich, I. 548—550; Pais, MNy. 1954. 508; Beliczky, TBM 1938, 74. 75 SRH I. 320—25, 336. Egiruch fia Buda és a gonosz Buda fia a krónikában mint küldött (

missus ) szerepel, és a harmadik Buda is hírvivő szerepben jelentkezik. Mivel a Karoling államszervezetben a király küldöttei (missi) az uralkodó utasításainak közvetlen végrehajtói voltak, és ezek ófelnémet neve Boto ~ Bodo volt (Haberkern— Wallach, 430; Schützmeichel, 19), számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy a magyar történelem három Budája eredetileg nem személynév, hanem tisztségnév volt, amely Gizella—Péter korában ismertté vált Magyarországon, de Péter rendszerének eltörlése után feledésbe ment, és mikor a Vazul-ág történetét hatvan—hetven év múltán írásba foglalták, a szereplők neve helyett már csak a tisztségnévre emlékeztek vissza. Hasonló módon került be a magyar krónikába Kurszán vezér kündü méltóságneve Cundu fia Curzan viszonylatban, és így kerültek be az erdélyi magyar törzsfők Gyula néven, holott ez nem személynevük, hanem méltóságnevük volt. A Buda név magyarázatát illetően a német Poto, Boto, Budo 'Bote' névből való eredeztetést Gombocz és Melich nem rekesztette ki a lehetőségek közül (1914 — 1930. I. 550); de mi a fentiekben nem a város, hanem a három küldött nevét értelmezzük. 78 Bp. műeml. II. 399—401. 77 Mon. Bp. I. 104. 78 SRH I. 323—24, 339, II. 505. Pesti lakosnak véli a német leányt Horváth J. (MTANylOK 1958, 71); maga a legenda lakhelyét nem közli. 79 SRH I. 339—42, II. 478, 501—503. 80 Bónis—Nemeskéri, BudRég 1950, 389—415. 81 Kumorovitz, TBM 1964, 54. 82 Vö. PRT I. 205, VIII. 269—70; Mon. Strig. I. 94; Wenzel, XI. 431; Lederer 1959, 45— 50 etc. 83 Mon. Bp. I. 3; Knauz, MTT 1863, 21—22; Bártfai 1938, 240. 84 Papp F., Bp. természeti képe 474; Bárt fai 1938, 24; Mon. Strig. II. 177. 85 SRH I. 358; Hóman 1916, 219—228. 8

«VMH I. 69, 242; PRT I. 673. 19* 291