Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

prépostság javára, mely elkallódott, vagy azt, hogy a birtokokat I. László adta, akit amúgy is az egyház jótevőjének emlegetnek, de akinek II. Géza által emlegetett privilégiuma elveszett. prépostság László király adományai elégségesek voltak arra, hogy a káptalan fenntartsa magát, de az felépítése e

gy

na

z felépítésére szánt pénzjövedelem elsikkadt, s így méltán írja a XII. század elején a gall krónikás, hogy az ő idejéig sem tudták a megkezdett művet befejezni. A befejezést minden bizonnyal a pesti kereskedelem forgalmát lefölöző 1148-i vámadomány tette lehetővé. A pesti vám és hajóforgalom 1148-i említése kapcsolatba hozható a város II. Géza-kori fejlődésével. Kelenföld Ügy látszik, hogy ebben a korban létesült a pesti rév budai partján az a német telep, amelyet az Árpád-korban Kelenföldnek neveztek. Nevét XIII. századi okleveleink 1125-től 1290-ig, amikor kétségtelenül a Döbrentei tér — Tabán területén fekvő ,,KÍBpestet" jelölte, négyszer Creynfeld, Kreinfeld, egyszer Orenweld alakban írják.

9

'

2 A név minden valószínűség szerint német eredetű. Bajor nyelvterületen a középkori helynévanyagban feltűnő Őrein helyneveket a középfelnémet grien, bajor grein 'Schotter, schotteriges Üfer; sóder, kavicsos part' szóból magyarázzák.

93 A Oreinfeld 'sóderes, kavicsos földterület' elnevezés az ördög-árok torkolatvidékére mindenképpen talál. Kelenföld XII. századi eredeztetésének látszólag ellentmond a XIII. századi krónikaszerkesztés és a nagyobbik Gellért-legenda vele egyező szövege, amely szerint Gellértet a Kerenfeld ~ Kreenfeld hegyről taszították le taligán. Ez a feljegyzés a krónikának egy olyan részében található, amely az ősgesztára vezethető vissza. Az ősgeszta XI. század végén írt szövegét azonban a XIII — XIV. századtól ismert alakjáig is beszúrásokkal módosították krónikafolytatók és másolók. Nem említi Gellértnek a hegyről való letaszítását a XII. század eleji kis Gellért-legenda; Kézai szövegében pedig csak annyi áll, hogy a „hegyről" gurították le a taligát; a Kelenföld név nem szerepel benne. Ha ezek magyarázhatók is a két forrás szűkre szabott elbeszélésével, határozottan ellene mond Kelenföld XI. századi szereplésének az a körülmény, hogy a krónikában nem is a telepet, hanem a mellette levő hegyet nevezik Kelenföldnek, márpedig a hegy elnevezése mindenképpen másodlagos a településhez viszonyítva, és csak jóval azután keletkezhetett, hogy „Kelenföld" nevét elnyerte. Kelenföld németekkel való betelepítésének kora a betelepített etnikum alapján határozható meg. 1240-ben megmondják, hogy lakói szászok (Saxones) voltak, ellentétben Pest német (Teutonicus) lakóival, amin bajort kell értenünk. A kelenföldi szászok között emellett a XIII. században Gallicumok nevezett vallonok is voltak.

94 Ez a vallonnal elegyített szász népelem pedig II. Géza idejében költözött Magyarországra a Rajnán túli Észak-Lotharingiából. Erdélyi településeikre jellemző, hogy a szász többség közé egy-egy vallon szórvány is keveredett, mint például Beszterce mellett két Aldorf (Walldorf, Villa Latina) falu. Az Erdélybe települő szászok itt kelhettek át a Dunán, illetőleg ez lehetett az a pont, ahol a folyamon leúsztatott holmijukat raktározták, s így jöhetett létre telepük, amely mind a hely forgalmánál fogva, mind szőlőművelésre való alkalmatossága miatt fejlődésnek indult. „Kelenföld" temploma a Szent Gellértről nevezett királyi kápolna volt, s ez lett utóbb „Kispest" plébániatemploma. Mivel Gellértet 1083-ban avatták szentté, ez is amellett szól, hogy a település csak ezután, a XII. században keletkezett. Krónikánk V. István-kori folytatója beszúrta Gellért megölésének történetébe, hogy „Most ugyanazon a helyen, ahol fejét szétzúzták, szent Gellért tiszteletére épült egyház látszik a hegy alatt". E megjegyzés alapján a Gellért-plébániatemplom helyét a Rudas fürdő ivómedencéje alatt feltárt templomrommal azonosították. A legújabb kutatások azonban valószínűsítették, hogy a Rudas fürdő melletti alapfalak az alhévízi Szent Erzsébet-ispotály templomával azonosak, és egy XVI. századi szemtanú, Istvánffy azon megjegyzéséből, hogy a Gellért-templom emelkedettebb helyen áll, joggal keresik ezt a tabáni plébániatemplom helyén.

95 Felhéríz A felső hévizek, a révkikötő, ós Gézavására körül kialakult település szintén a XII. század közepére izmosodott meg úgy, hogy templomos helység yált belőle, és Budától önállósulva Felhévíz nevet nyert. Szentháromságról nevezett plébániatemplomát a II. Géza által Esztergom niellptt alapított Szent István ispotályos keresztes rendház kapta adományul; az 1187-i pápai bulla szerint a veszprémi püspök adta át minden tartozékával.

96 A XII. század második felére az egyházi és világi nagybirtok olyan méreteket kezdett ölteni, hogy püspök és főúr egyaránt megjelent az egyházalapítok sorában. Fővárosunk területén ennek két megnyilvánulását tapasztaljuk. Magánata- Békásmegyeren a királyi családdal sógorságban levő Hont-Pázmány-nembeli Lampert ispán pítványok vasarf)lt t

{

7i *

szo-l

őt és egy falubeli földdarabot, „mely alkalmas házak, borospince és istálló építésére". Ezt a birtokot, amely valóban alkalmas lett volna udvarház és feudális birtokközpont kialakítására, 1135-ben huszonkét másik birtokkal együtt az általa alapított bozóki monostornak (Hont megye) adományozta.