Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

is. A mai Várhegy és Rózsadomb között, ahol a Fehérvárról Budára vivő nagy út elérte a Dunát, valószínűleg a mai Margit-híd vonala alatt létesült Buda (Óbuda) első csónakos révje, melyet a pesti oldalon levő Jenő faluról jenéi révnek neveztek. A rév budai kikötőjénél, a mai Bem József tér táján volt a felhévízi vásártér, az egykori ,,Gézavására". Komárom mellett, Léi falu közelében 1284-ben is említenek egy ,,Géza király vására helyét",

84 amiből nemcsak az derül ki, hogy a II. Géza előtti I. Géza király vásárhelyeiről van szó, hanem az is, hogy I. Gézának lehetett egy intézkedése, amellyel az ország különböző vidékein vásárokat hívott életre. A két vásárhely jellegzetessége, hogy nem templom mellett, hanem dunai révek közelében feküdt, s így ebben törekvést láthatunk arra, hogy az országos vásárokat a közlekedés függvényévé tegyék, és a templomokhoz kapcsolódó vasárnapi vásározást, mellyel István király a vásárt látogatókat a templomba szoktatta, megszüntessék. Krónikáink I. Géza apja, Béla király intézkedésének tulajdonítják, hogy a vásárokat szombati napra helyezte, nagy pénzt veretett színtiszta ezüstből, s emellett olyan ezüstdénárokat, amelyekből negyven ért egy bizánci aranyat. A gesztaíró valójában minden gazdasági reformot, amit Béla utódai Szent Lászlóig hoztak, az uralkodó ág ősapja, Béla javára írt. Béla király uralkodása (1061 — 1063) rövid volt ahhoz, hogy intézkedéseit teljes mértékben Végrehajthassa. Hóman pénztörténeti vonalon mutatta ki, hogy a krónika igazat mond annyiban, hogy I. Béla már herceg korában nehezebb pénzlábra tért át, királlyá koronázása után azonban felhagyott vele; a nehéz pénzlábat fia, I. Géza valósította meg azzal, hogy király korában is nehéz obulusokat veretett.

85 Valószínű, hogy I. Bélának a szombatnapi vásárokra vonatkozó rendelkezését szintén I. Géza váltotta valóra, és Géza vásáraiban ugyanúgy szombatnapi vásárokat kell látnunk, mint ahogy szombatvásárhelyeink létesítése I. Géza intézkedésére vezethető vissza. I. László (1077 — 1095) vasárnapi vásár létesítését már tilalmazta is, ami nemcsak arra mutat, hogy a templomba járás ekkorra már megszokottabbá vált, hanem arra is, hogy a szombat mellett más napokra is eshetett vásár. I. László A véres események után egy emberöltővel, amikor I. László király lépett trónra, a feudális egyház- g

az

dasági és társadalmi rend már megszilárdult. Megérett a helyzet az István király által megszervezese a

i

a

p

0zo

tt egyházi szervezet továbbfejlesztésére. István király megalapította a tíz püspökséget; a várispánok árnyékában működő presbiterek közreműködésével elindította falusi templomok építését, és magánbirtokain királyi monostorokat, kápolnákat hozott létre. A XI. század végére a megszaporodott templomok, kápolnák és monostorok szervezetét a püspökök már nem tudták egyedül, egy-két pap segítségével kézben tartani. László volt az, aki a püspökségek mellett székeskáptalanokat létesített, és olyan gazdag adományokat tett, amelyek a püspök mellett levő egyházi testület ellátását fedezték; a megyei keretben megszaporodott egyházak felett az ellenőrzést az archipresbiterre, magyarul esperesre bízta, végül jelentékeny adományokkal lehetővé tette, hogy a prépostságok és apátságok monostorai kiépüljenek, és megfelelő számú kanonok, illetőleg szerzetes ellátását biztosítsák. Esperességek Ami területünk egyházi szervezetét illeti, itt a püspökségi beosztás nem változott, de a dunai egyházmegye-határ azt eredményezte, hogy a kettévágott Visegrád megye területén két esperesség alakult. A veszprémi püspök a jobb parti fél megye esperességi központját püspöki kúriája mellett Szentendrén, a váci püspök a bal parti fél megye esperességi központját Pesten jelölte ki, bár az esperesek állandó székhelye a székeskáptalan lett.

86 A megállapított egyházmegyék és esperességek területén azonban nem minden egyház, illetőleg birtok tartozott a megyés püspök vagy az esperes joghatósága alá. Kiváltságos Volt olyan egyház — a XII. században ide sorolható a székesfehérvári és esztergomi keresztes egyhazak ren

dház és a somogyvári apátság —, amely közvetlenül a római pápától függött. A királyi magánegyházak és monostorok viszont birtokaikkal együtt ki voltak véve a megyés püspök joghatósága alól, és közvetlenül az esztergomi érsek alá tartoztak. Ilyen volt területünkön a budai káptalan, a fejéregyházi kápolna óbudai filiájávai, a Szent Jakab-egyház, a kelenföldi Gellértkápolna sasadi és budaörsi fdiáival, a pesti Boldogasszony-plébánia és a cinkotai egyház. De ki voltak véve a püspök alól a királyi egyházak birtokai is, mint a pécsváradi apátság Nevegy nevű faluja Sasad és Budaörs között, melyet állítólag még Szent István adományozott az apátságnak.

87 I. László László adományai közül egy esik fővárosunk területére, az is hamis oklevélben merül fel. adományai ^ tihanyi apátság állítólag 1092-ben megkapta Pest város vásárvámját és révvámját. Bár az ezt tartalmazó oklevelet 1324 körül hamisították, a vásár és rév birtoklása nem kitalálás, mert IV. Kelemen pápa 1267-i bullája mint a tihanyi apátság javait sorolja fel.

88 Mindamellett kétséges marad, hogy az adomány Lászlótól származik-e, vagy — ami valószínűbb — XIII. századi adományról van szó, melyet utóbb Lászlónak tulajdonítottak. Budai Annál bizonyosabb, hogy I. László gazdagon megadományozta a budai (óbudai) káptalant, káptalan am

ennyiben a ,,barátok hasznára" évi 360penzát (bizánci aranyat) utalt ki a királyi kamarából,