Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

Anonymus ebben az elbeszélésben többféle hagyományt kevert össze. Azt a megjegyzést, hogy a Bulár földről Magyarországra jött Billa izmaelitákkal, azaz mohamedánokkal, igazolja az a körülmény, hogy Komárom megyében a XIII. században egy falu hol Bolar, hol Bille néven szerepel. Ez azt jelenti, hogy 1200 előtt e helyen birtokos lett egy Bille nevű volgai bolgár. Hogy ez mohamedán volt, mutatja a Billa név is. A billah nevet ugyanis több bagdadi kalifa viselte, egyebek mellett az a Muktadir billah is (908 — 932), aki alatt a bolgárok mohamedán hitre tértek. A Pesten lakó bolgár Billa adhatott nevet két Pestvidéki helynévnek, a Mende melletti Biliének és az óbudai Billemálnak. A Billával említett Bäks (Bocsu) neve a török baksi 'tanító, írnok' szóra vezethető vissza; a szó végső fokon kínai eredetű.

35 Ettől a hagyománytól azonban elválasztandó a Taksony által letelepített pesti izmaeliták, eredeztetése. Maszúdi a X. század elején a „türkök", azaz magyarok között harcoló mohamedán kereskedőkről írván kazárországit és alánt különböztet meg. Ezzel lényegében egyezik Abu Hamid híradása, aki 1150-től 1153-ig a magyarországi mohamedánok hitéletét élesztgette. Szerinte Magyarországon kétféle mohamedán van, khorezmi, aki a királynak szolgál, és vallását titkolja, továbbá magribita, aki csak katonai szolgálatot teljesít, de vallja az iszlámot. A khorezmi nyilván azonos a kazárral, a magribita pedig a mohamedán alánnal.

3t> Ezzel a kétségtelen hitelű tudósítással szemben 1200 után a magyarországi mohamedánok eredetéről egészen más nézet terjedt el. Nem sokkal Anonymus után, 1221-ben magyarországi mohamedánok tanultak a szíriai Aleppóban. Ezeket Jákut arab geográfus kifaggatta, hogyan kerültek a mohamedánok Magyarországra. Azt válaszolták, hogy valamikor régen „hét bolgár" jött Magyarországra, és ezek terjesztették el itt az iszlámot. Ez a minden alapot nélkülöző kitalálás nyilván a XII. század végén terjedt el, amikor a khorezmi és alán (oszlár) szórványaink már beolvadtak, és amikor a Volga felé eső új orosz székváros, Szuzdal, kapcsolatot teremtett a volgai bolgárok és a magyarok között. Ez a kereskedelmi út tükröződik Anonymus elbeszélésében, aki a magyarok vándorút ját a volgai Bolgárországgal szomszédos őshazából a Volga folyón, Szuzdalon és Kijeven át vezette Magyarországra.

37 Az 1200 körüli mohamedánjaink már javarészt a volgai Bolgárországból beköltözöttek voltak, s így terjedt el az Anonymus és Jákut feljegyezte tévhit. Kétséges az is, hogy az Anonymus által említett Etej volgai bolgár volt-e. A zobori apátság 1111-i oklevelében említenek Nyitra megyében egy Etej nevű káliz (khorezmi) centuriót; Anonymus azon megjegyzése pedig, hogy Etej ősei népeik kétharmadát átengedték a vár szolgálatára, egyharmadát pedig megtartották maguknak, István király megyeberendezésére vonatkozik, ami Nyitrában, ahol kálizok telepedtek meg, történhetett így, de Pesten nem, mert Pest kezdetben nem volt vármegyeszékhely.

38 Ami Pestet illeti, Anonymus igaz hagyományt jegyzett fel annyiban, hogy Taksony mohamedánokat telepített ide. Ezek a mohamedánok azonban nem bolgárok voltak, hanem kálizok. Pesten még 1218-ban is szerepelnek kamarabérlő „szaracénok", ami ugyanúgy mohamedánt jelent, mint az „izmaelita", sőt Pest határában 1325-ben emlegetnek Böszörménykutat is. A muzulmán szóból eredő török büzürmen szó elsősorban khorezmi mohamedánt jelentett; Piano Carpini „Böszörmények földje" (terra Biserminorum) néven az egykori Khorezmet jelölte, s így kálizokat kell látnunk a magyarországi böszörmények mögött is, mint ez egy Bács megyei telepükről igazolható is.

39 Az itt lakott anonymusi izmaelita bolgárokkal szokták kapcsolatba hozni Pest nevét is, azon- Pest nevének ban alaptalanul. eredete Pest helynevünk végső fokon a bolgár-szláv pest 'kemence' szóra vezethető vissza, mint ahogy kemencét jelent a város középkori német Ofen és francia Paele neve is. A szláv pest szó azonban már a X. századra meghonosodott a magyar nyelvben, és ez lehet az oka, hogy a középkori Magyarországon a pest szóval összetett helyneveket a Dunántúltól Erdélyig mindenfelé találunk. A helynév tehát egyaránt lehet bolgár-szláv és magyar eredetű.

40 Amennyiben a helynek bolgár-szlávok adtak nevet, további kérdés, hogy honfoglalás előtti vagy utáni elnevezésről van-e szó. Elképzelhető, hogy 893 előtt azok a bolgárok, akik Erdélyből a morváknak sót szállítottak, a római castrumot raktárnak használták, de ez önmagában a „kemence" elnevezést nem indokolja, egy Karoling-kori kézműves telep feltételezését pedig e helyen semmilyen régészeti lelet nem támogatja. A kérdést bonyolítja, hogy Pest névvel XI —XII. századi forrásaink a pesti rév mindkét partján kialakult települést jelölték, tehát a mai Belvárost és a vele szemközt fekvő Tabánt egyaránt. Ezért Pest kutatói afölött is vitáztak, hogy melyik parton alakult ki az eredeti Pest, amit úgy is fogalmazhatunk, hogy hol állott az a kemence, amelyről a települést elnevezték. A pest szó mind a bolgár-szlávban, mind a magyarban jelentett sütőkemencét és mészégető kemencét egyaránt. Földrajzi helymegnevezésre azonban inkább az utóbbi alkalmas, mert a 17* 259