Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)
Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN
II. BUDA ES PEST KIALAKULÁSA 1. LEGENDÁK BUDA EREDETÉRŐL Buda és Pest kialakulását vizsgálva, mindenekelőtt felmerül a kérdés: hol kezdődik Buda- Buda és Pest Pest története? A helytörténész - ha csak nem egy szűkebb korszakot dolgoz fel — mindig történetének szembetalálja magát azzal a kérdéssel, hogy a vizsgált terület múltját mettől kezdve göngyö- ez ee lítse fel. Vajon az emberi élet megjelenésétől nyomozza-e végig a hely történetét, avagy csak a ma is álló település ismert kezdeteitől, ami többé-kevésbé egybeesik a helységnév feltűnésével ? A megoldást többnyire maga a forrásanyag szabja meg. Az őskor, ókor és népvándorlás kor története elsősorban régészeti forrásanyag alapján vázolható, s így ez a régész feladatává válik, míg a középkori írásbeliség elterjedésétől az írott források alapján dolgozó történészé a szó. A kettő azonban nem választható el élesen egymástól. A régészeti forrásanyag átterjed az írásos középkorba, az írott források viszont visszanyúlnak korábbi időkre is. Budapest területén a régészeti kutatás több mint harminc helyen tárt fel X. századi emlékeket; 1 ugyanez a század pedig más történeti források alapján is megvilágítható. Mivel Óbuda és Pest folyamatos települése a történettudomány mai állása szerint a honfoglalástól, illetőleg a Dunántúl 900-ban bekövetkezett megszállásától számítható, és az ezt megelőző félezer évre semmiféle helyi vonatkozású írott adattal nem rendelkezünk, kézenfekvő, hogy Buda és Pest középkori történetét a magyar honfoglalással kezdjük. A történeti köztudatban azonban egy másik felfogás is él, az, amit a XIII. századi hun- A hun eredet történet írója fogalmazott meg, és ami Arany Jánost a ,,Buda halála" megírására ihlette. Esze- le ff enda J a rint Buda nevét Attila bátyjáról kapta, s a város kezdetei a hun időkig nyúlnak vissza. Mielőtt tehát Buda és Pest X. századi kialakulásával foglalkoznánk, meg kell vizsgálnunk a középkori mondákat is, amelyek Attila városával, Budával és a vele azonosnak tartott Szikambriával foglalkoznak. Mindenekelőtt néhány szót kell szólnunk a hun-magyar viszonyról. A hunok és a magyarok nem azonosíthatók egymással. A hunok török nyelvűek voltak, a magyarok pedig finn-ugorok. A Kárpát-medencében székelő Attila 453-ban halt meg, az onogurbolgár törzsek pedig csak 463 körül nyomultak elő az Urál-vidékről a Fekete-tenger mellékére. Lehetséges, hogy az őshazában lakó magyarok beletartoztak a kelet-európai hun birodalomba, s feltehető, hogy az elbukott hunok keletre menekült maradékai beolvadtak az onogur-bolgárokba, de nem bizonyítható, hogy a magyar törzsek ennek emlékét megőrizték volna. Az, hogy a magyarsághoz csatlakozott székelyeknek vagy alánoknak voltak hun mondáik, inkább feltehető, bár ez sem bizonyított. A krónikákban megnyilatkozó hun magyar azonosság tétele mindenesetre nem hagyományon alapul, hanem Európában keletkezett a X. században. A kalandozó magyarok nyugaton az egykor rettegett hunok képét idézték fel, amit csak erősített a magyarok latin hungarus, ófrancia hongre nevének a hun névvel való hasonlósága. 2 A germán hősmondák fenntartották Attila és a hunok emlékét, hiszen Attila uralma alatt egyesített sok germán törzset; halálát okozó utolsó felesége, Ildikó, germán volt, és a történeti emlékezet megőrizte annak a hunok és a germán burgundok között lezajlott csatának az emlékét, melynek Idatius szerint húszezer burgund esett áldozatul. Ezekben az eposzokban „Attila vára" az a hely, ahol Attila burgund feleségének rokonságát tőrbecsalják és lemészárolják. Az óizlandi Edda dalokban az Atti néven szereplő Attila a Nibelungok kincsére vágyó kegyetlen kényúr, akit felesége, Gudrun öl meg bosszúból rokonsága pusztulásáért. A Völsunga-saga-ban Budli néven szerepel a hun király (ez tulajdonképpen Attila bátyjának, Bledának a neve); az ő leánya Brünhild, aki a Nibelung-énektől eltérően itt egy folyóban fürdés közben vetélkedik Gudrunnal. A Németországban elterjedt mondákban Attila Etzel, Gudrun pedig Krimhild néven szerepel. Attila jámbor nagy király, aki várában, Etzelnburgban látja vendégül a germán királyokat, s Krimhild kegyetlen némber, aki bosszúból első férje, Siegfried megöléséért a burgundok vesztét okozza. Ami Attila székhelyét illeti, már a X. századi Waltharius hősköltemény Pannoniába helyezte; az 1200 utáni években írt Nibelung-ének pedig Budával vette azonosnak. Eszerint ugyanis Etzel
