Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

140 Nem tételezhető fel tehát, hogy valahonnét a budai palota törmelékébe került volna, ami ellen a nagyméretű királyi téglacímer is szól. Gerevich L—Seul—

Holl, MűvtÉrt 1953, 210—218. Egyetlen nagyobb középület kerülhet ebből a szempontból szóba, és ez a közeli ferences kolostor, ez megmagyarázná a többféle emlékcsoportot. Az ásató, Gerő Győző szóbeli közlése szerint azonban itt egy darab korai idomtégla került elő, de csak barokk-kori beépítésből. 141 Gombos, III. 2025. A Margit-legendából. 142 Az egykori Vörös Sün vendégfogadó. Schams, 412; Haeufler, 51; Gárdonyi, História 1928. II. 7 — 8; Horváth H., MMűv 1932," 99—106. Pataki, BudRég 1950; Gerevich L., BudRég 1950, 141, 196; Lócsy E., te. íi3

Czagány, BudRég 1959, 373 — 398. 144 Gerevich L/., BudRég 1950, a tanulmány megállapítja, hogy néhány azonos méretű háztípusra lehet a budai középkori lakóházakat visszavezetni. 145 A telkek méreteit részben megőrizte a Haüy-féle térkép és az 1696-ból származó helyszínrajz. Ezekből kiderül, hogy három-négy, egymással osztható homlokzati méretű telektípus uralkodott. Weidinger—

Horler, TBM 1956, 29—31. A homlokzat méreteinek eltolódása és annak okai, valamint a telekméretek összefüggése I^ócsy E., BudRég 1964, 191—206 c. kitűnő tanulmányában találhatók. 148 Gerevich L., BudRég 1950, 200—201. 147 Még Zsigmond korában, 1437-ben kétszáz várbeli házban 1833 lovat tudtak elhelyezni, hát még korábban mennyit lehetett. Palacky, II. 473— 75. 148 Faluásatásból már XVI—XVII. századi alaprajzuk is ismeretes. 149 Haüy alaprajzán 207. sz. telek hátsó része. WeidingerH orler, TBM 1956, 29, és 1 — 2. melléklet. 150

LócsyE., BudRég 1959, 308 — 316. 151 Az ötvenes évek végén lezajlott kutatásokról beszámolók: Bud. Rég. 1959, 301-364: Üi«v. tér 11., Fortuna u. 12., Országház u. 7., 16., 20., Szentháromság u. 7., Tárnok u. 18., Úri u. 6., 8., 17., 18., 19., 20., 24., 29., 34., 36., 37., 40., 43., 47., 48—50., 52.; BudRég 1963, 489—524: Fortuna u. 21., Táncsics u. 21., 24., Szentháromság tér 7., 8,. Szentháromság u. 3., 9., 11., Űri u. 4., 26., 28., 30., 4L. 152 Gerevich L., BudRég 1950. 156, 217, és 64, 65. jegyzet. 153 Wenzel, MTT IV. 1857, 126. 154 Györffy I., Magyar falu, magyar ház, Bp. 1943. — Szabó I., A középkori magyar falu. Bp. 1969. 155 Korompay, Építészet, 1942, II. 124—128. 158 Szent György u. 14., Kolostor u. 7. 157 Radig, 161—162. 158 Országház utca 2., Hess András tér 4. 159 Mon. Bp. I. 48. 26 Budapest története I. 401