Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

FORRÁSOK ÉS IRODALOM AZ I-II. KÖTETHEZ

Gerézdi Gerlach Gerő Gy. Gerő L. Gero L. Gimbutas Goetz Gomboez —Melich Gombos Górka Grosso Grothusen Grönbeeh Gyárfás Györffy 1940 Györffy 1948 Györffy 1959 Györffy 1965 Györffy: Tört. földr. Györffy I. munkái Habernkern

— Wallach Haeufler Hajnik Hammond Hampel, Bronzkor Hampel Hampel 1907 Haraszti—Pethő Harsányi Házi Heekenast Héderváry Oki. Henszlmann Henszlmann— Bubics Hermann Herod ian. Hieronymus Hirschfeld História Slqska HO Hodinka = Hoefelmayr-Straube = Hoffilier

— Saria = Hoffilleriana = Hoff mann 1928 = Gerézdi Kábán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962. Gerlach, Stef. des älteren Tage-Buch der von . . . Kaiser Maximiliano und Rudolpho ... an die ottomanische Pforte zu Constantinopel abgefertigten und durch . . . David Ungnad vollbrachter Gesandtschaft. Franckfurt 1674. Gerő Győző: Buda török műemlékei. Bp. 1957. Gerő László: Magyarországi várépítészet. (Vázlat a magyar várépítés fejezeteiről.) Bp. 1955., Gerő László: Építészeti Műemlékek. Bp. 1958. Gimbutas, M.: The prehistory of Eastern Europe. Cambridge

—Massachusetts 1956. Goetz, W.: Le origini dei comuni italiani. Milano 1965. Gombocz Zoltán—Melich János: Magyar etymológiai szótár. I

—II. Lexicon criticoetymologicum linguae Hungaricae. Bp. 1914—1944. Gombos, Albinus Franciscus: Catalogus fontium históriáé Hungaricae. I

—III. Bp. 1937—1938. Górka, Olgierd: Anonymi descriptio Europae orientális. Cracoviae 1916. Grosso, F.: La lotta politica al tempo di Commodo. Torino 1963. Grothusen, K. D.: Entstehung und Geschichte Zagrebs bis zum Ausgang des XIV. Jahrhunderts. Wiesbaden 1967. (Osteuropastudien der Hochschulen des Landes Hessen. I. 37.) Grönbeeh, K.: Komanisches Wörterbuch. Türkischer Wortindex zu Codex Cumanicus. Kopenhagen 1942. Gyárfás István: A jász-kunok története. I—IV. Kecskemét, Szolnok, Bp. 1870 — 1885. Györffy György: Besenyők és magyarok. Bp. 1940. Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp. 1948. Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. A nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. — Kurszán és Kurszán vára. Bp. 1959. Napkelet felfedezése. Julianus, Piano Carpini és Rubruk útijelentései. Közreadja Györffy György. Bp. 1965. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történelmi földrajza. I. Bp. 1966

2

. Györffy István: Magyar nép — magyar föld. Bp. 1942. (Györffy István munkái I.) Habernkern, E.—Wallach, J. F.: Hilfswörterbuch für Historiker. Mittelalter und Neuzeit. Bern

—München 1964

2

. Haeufler, J. V.: Buda-Pest, Historisch-topographische Skizzen von Ofen und Pest und deren Umgebungen. I

—III. rész. Pest 1854. Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet ós perjog az Árpád- és vegyesház királyok alatt. Bp. 1899. Hammond, M.: The Antonine Monarchy. Rome 1959. Hampel József: A bronzkor emlékei Magyarhonban. I—

III. Budapest 1886—1896. Hampel, J.: Alterhümer des frühen Mittelalters in Ungarn. I—

III. Braunschweig. Hampel József: Ujabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Bp. 1907. Haraszti Sándor—Pethő Tibor: Ütikalandok a régi Magyarországon. Bp. 1963. Harsányi András: A domonkos rend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen 1938. Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. 1/1—7. ós II/l—6. Sopron 1921— 1943. Heckenast Gusztáv: Kora-Árpád-kori szolgálónépek. Bp. 1970. A Héderváry család oklevéltára. A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottsága megbízásából közlik Radvánszky Béla és Závodszky Levente. I. Bp. 1909. Henszlmann Imre: Ásatások a Victoria téglagyár telkén. O-Budán. Bp. 1886. Henszlmann Imre—Bubics Zsigmond: A magyarországi árvízkárosultak javára Budapesten . . . rendezett műipari és történelmi emlék-kiállítás tárgyainak lajstroma. Sajtó alá rendezte Szalay Imre. Bp. 1876. Hermann Egyed: Budáról Belgrádba 1663-ban. Ottendorf Henrik képes útleírása. Pécs 1943. Herodianos: Libri ab excessu divi Marci. Epistolae, CSEL, Wien. Hirschfeld, O.: Die kaiserlichen Verwaltungsbeamten bis auf Diokletian. Berlin 1963

3

. História Slaska. Opracowanie zbiorowe. I. Wroclaw—

Warszawa—

Krakow 1961. Hazai Okmánytár. Codex diplomaticus patrius. Kiadják: Nagy Imre, Paur Iván, Rath Károly és Véghely Dezső. I—V. Győr 1865—1873, Ipolyi Arnold, Nagy Imre és Véghely Dezső. VI—VIII. Bp. 1876—1891. Hodinka Antal: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Bp. 1916. Hoefelmayr-Straube, I.: Ják und die normanische Ornamentik in Ungarn. Eine Stilkritische Untersuchung der Bauten von Ják, Lébény, Esztergom und Buda (1190 — 1260). Freising 1954. Hoffilier, V.

— Saria, S.: Antike Inschriften aus Jugoslavien I. Noricum und Pannónia superior. Zagreb 1939. Serta Hoffilleriana. Zagrabiae 1940. Hoffmann Edit: A Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának illuminait kéziratai. Bp. 1928.