Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

keltezését megerősíti az Ann Kp 1961, 240 közölt diploma. 138 Az átszervezésre általában Seston 261 —; Ensslin, RE VIII A. 2456 —; A kettéosztás időpontjához Bp. műeml. II. 104, 367. jz. Legutóbb Weiler, Situla 1965, 141 —: a 294. év túl korai, a Parin. prima-Savia-ra vonatkozó fejtegetések elli ibázottak. 137 Aur. Vict., de Caes. 40, 9 —; Ammian., XXVIII. 1, 5. — Oros., VII. 28; Vö. van Berchem, 1952, 96. 138 Pekáry, ArehÉrt 1952, 101 -, és Szilágyi megjegyzése uo. 139 Anon. Vales. 16. A eonstantinusi kronológia vitatott kérdéseire Andreotti, Latomus 1964, 537 — . 140 Vö. Seeck, Regesten 162 —. Vogt, Wenger Festschrift II. 118 —. Teall, I. L., Dumbarton Oaks Papers. 1967, 13 —, 141 Nagy T., AetaArehHung 1959, 190 —; Mócsy, RE IX. Suppl. 630. A hadügyi reformokra összefoglalóan 1. még Jones, 52 —. 142 Legutóbb erről Várady, ActaAntHung 1961, 394 -.' 143 Zosim., II. 21; hozzá: Bp. műeml. II. 105, 397. jegyz. Optai. Porphyr., Carm. VI. 14—20. 144 Vö. Thompson, Hermes 1956, 373 — ; Tudor, 356. 145 Keltezésre R. Alföldi, ActaAntHung 1953, 245 —; Nagy T., Bp. műeml. II. 106/403. jegyz. 146 Fülep, Bp. műeml. II. 648 —; Barkóczi, Intercisa, II. 535. 147 Euseb., V. Constant. IV. 6; Anon. Vales. 32; Cons. Cp. a. 334; Ammian., XVII. 12, 18; a telepítésre Barkóczi, ActaAntHung 1957, 443 —. Vö. MacMullen, AC1 1963, 552 —. 148 Ammian., XVI. 10, 20; XVII. 12, 1 — ; Zosim., III. 1, 1. 149 Ammian., XIX. 11, 1. — A II. Constantius Duna-völgyi háborúi történetét külön dolgozatban kívánom tárgyalni. 150 Balázs, AetaArehHung 1961, 310 ; Soproni, ArehÉrt 1969, 43 -. 151 Ammian., XXVI. 4, 5. Vö. uo. 5, 7. 152 Soproni, ArehÉrt 1958. 52 —; 1969, 50 —. Limes Rom. 142 —. Mócsy, FA 1958, 93 — és RH IX. Suppl. 620; Nagy T., Bp. műeml. II. 107/128. jegyz. A kvád — szarmata viszony id. jellemzése: Ammian., XVII. 12, 1. '•'

3 Ammian., XXIX. 6, 4 —; Zosim., IV. 16, 4. Vö. R. Alföldi, JbNum 1963, 91 —. Remennikov, VD1 I960, 117 -, Balta, ArehÉrt 1963, 75 -. Nagy T., kézirat. 154 Ammian., XXX. 5, 11 —. Ep. a\e Caes. 45, 8 —; Zosim., IV. 17, 2. stb. 155 Ensslin, RE VIIA 1948, 2207 —, forráshelyekkel. Szerinte a császárválasztás Aquincumban történt. Murocincta = a parndorfi villateleppel: Mócsy, Hommages à G. Novak 1970, 583 —. 156 Legutóbb'erre R. Alföldi, fentebb, 153. jegyz. i. m. 97. lbl Ambros., de fide II. 140; Zosim., IV. 24, 4. Az éremleletekre B. Sey, NK 1962, 48 -. 158 Pacot., Paneg. 10, 2 —. Symmach., ep. I. 95; Sokrat., h. e. V. 6, 2; Sielon. Apoll., Carm. V. 107; A 378 sk. évek történetére 1. dolgozatunkat: AnTan 197L-69 —. 159 ILS 8987; Alföldi, II. 63; Mommsen Th. II. 150—V. századi keltezése felújítva (Várady, Das letzte Jahrhundert Pannoniens 1969, 321) sem hat meggyőzően. Amantius: Diehl, ILOV 1061a; Egger, JbÖAI 1922, B. 136 —, aki azonban szerintünk tévesen lokalizálta Amantius püspöki székhelyét. Vö. megjegyzéseinket AnTan 1971, 80. 160 Vö. Pavan., passim. 1GI Forrásokra és további irodalomra Aiföléli, I. 38., II. 74; Mócsy, RE IX. Suppl. 579 —; Naejy T., Bp. műeml. II. 62. 162 L. e kötetben a „Helyrajz" című fejezetet. 163 Claudian., de bello Get. 279, 363 —; Procop., BV. I. 22; Hieronym,., ep. 123, 15; Schmidt L., 107 —; Mazzarino,' 1942, 300 —; Courtois, 34 —. A 405—6-os évek eseményeire: Olympiodor., frg. 9; Zosim., V. 26, 2, s hozzá Nagy T., Regnum 1946, 254; Demougeot, 353 —, és e kötetben a „Népvándorlás-kor" c. feiezetet. 2. Római kori telepek Budapest földjén 1 A fejezet rövidítés nélküli szövege részletezőbb indokolással ós apparátussal a TBM 1973. évi kötetében jelenik meg. 2 B. Bónis, kül. 236 —, kiegészítve leletmentések megfigyeléseivel. 3 Békásmegyer: Nagy T., AetaArehHung 1971, 59—. Tiberius-kori ala: RudRég 1971, 107. Bem téri tábor: Radnóti, Bp. műeml. I. 24 —, a Flaviuskorra datálást nem fogadjuk el. A tábort megszálló ala Hispanorum I Claudius idejében került Aquincumba, és Vespasianus uralkodása elején már áthelyezték Moesiába. L. föntebb a történeti fejezetben. A vicus kiterjedésére déli irányban I. Garády BudRég 1943, 436 —; Kaba, uo. 1963, 259 közölt anayagokat 4 Nagy T., Bp. műeml. 519—. »A mondottakra vö. ArehÉrt 1970, 309. Vékány — Tóth, uo. 109 —. Sz. Póczy, BudRég 1955, 41; Kaba, uo. 272 — ; B. Bónis, AntHung 1947, 43 —. 6 Nagy T., BudRég 1964, 9 —. AetaArehHung 1971 59 7 CIL III 14349, 2. 4. 9; 14 347, 2. 8 L. e kötetben a történeti fejezetet. 9 Szilágyi, AnTan 1963, 317, ArehÉrt 1951, 133 és 1964, 254; Sz. Póczy, Pekáry, BudRég 1958, 529 -. Nagy T., Arch Ért 1971, 270. 10 Nagy L., BudRég 1937, 266 és Cella trichora. Kaba, BudRég 1955, 255 —; Sz. Póczy, uo. 41 —. Parragi, ArehÉrt 1971, 60 —. A temetőkre: CIL III 10 508 és 10 517. 11 A mondottak az 1970. és 1971. évi még kiadatlan ásatásaink eredményeit összegezik. 12 A Bp. műeml. II (VI. t. 41) közölt alaprajzhoz I. pl. Carnuntum, tábor, D-épület. Acincensis scutaria: Not. dign. Occ. IX. 19. 13 Nagy L., Bp. története I. 538 —; Vö. Kaba, ArehÉrt 1961, 287; BudRég 1963, 537. Korbuly, 14 —; Bp. műeml. II. 516. Az úthálózatra föntebb az 1. jegyzetben idézett mű. 14 Szilágyi, BudRég 1945, 3 —; uo. 1958, 53 —; Bp. műeml. II. 352 —. A keltezéshez megjegyezzük, hogy a keleti szárny legalsó festése egykorú a déli toldaléképület {23. = 15. számú helyiség) II. század húszas-harmincas éveinél korábbra nem keltezhető rózsaszínű sávos falfestésével. A keleti szárny és homlokzat 106—7 körüli építése ezzel éppúgy elesik, mint a III. századra keltezés. A helvtartó-oltárok a 130-as évekkel indulnak. 15 Bp. műeml. II. 50. 16 Nagy T., Corvina 1941, 829 — és BudRég 1943, 369 -; Gerő, Ép. Műeml. 1958, 313. Vö. Hajnóczi, ArehÉrt 1971, 186 —. 17 Szilágyi, BudRég 1950, 479 —. Vö. Bp. műeml. II. 518; Sz. Póczy, BudRég 1964, 57. 18 Vörösvári út menti temető: CIL III 10 499, 14 349, 7; Kuzsinszky, 312 —; Bécsi úti: Nagy L., Bp. története I. 465; Raktárrét: CIL III 10 550, 10 537, 10 554 stb.