Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

84 A hivatkozott veteranus-kövek: AnnEp 1939, 8, 9; 1962, 219. Ulcisia castra: Nagy T., BudRég 1973 (S.a.) és Hommages à M. Besevliev 1972 (S.a.). Uo. a tábor Alsó-Pannoniához tartozásáról. Campona: Fülep, Confer, arch. 1955, 213 —, Bp. műeml. II. 643, és RE XI. Suppl. 357 — adatai alapján. 85 Veget., I. 8. ós 27; Dio, LXIX. 9, 2-3.; SHA. v. Hadr. 10, 3; Hammond, 170. Garzetti, 436 —. A. d'Ors, Les empereurs romains 1965, 147 —. 86 ILS 2558. Weber, Untersuchungen ... 153 —. Nagy T., ArchErt 1954, 19. DobiaS, Omagiu Daicovieiu 143 — ellenkező fejtegetései számomra nem meggyőzőek. 87 Vö. Párducz, 32, és II. 27. A Marcus utáni exportot hangsúlyozza Gabler, ArchErt 1968, 211 —. 88 Jónás, BudRég 1937, 278; — Juhász, ArchErt 1936, 33 —; Szilágyi, ActaAntHung 1957, 320. 89 Dio, LXIX. 15, 2. Keltezésére Nagy T., Bp. műeml. II. 94/91. jegyz. 90 Noll, ArehAustr 1954, 54 —; Vö. Kerényi, NK 1951, 3 — ; Ritterling, RE XII. 1296. Ghitescu SCTV 1971, 401—, 91 Dio, LXXI. 11, 6; 12, 1—3; SHA. v. Marc. 14, 1; 22, 1; vö. Barkóczi, Intercisa II. 506 —. Daciához Ballá, ArchErt 1965, 145 -. 92 ILS 8977. CIL XVI 123 s hozzá Bp. műeml. II. 94/108. jegvz. 93 Dio, LXXI 3, 1. Ugyanitt a következők. 94 L. erre Nagy T., Bp. műeml. 42 — és Hommages à M. Renard, 1969, 536 —. Birley, Marcus Aurelius 1966, 324 —, és Festschrift für LaurBelart, 1968, 214 —. 95 Vö. Zwikker, 198. 96 Dio, LXXI 7, 1—5; 13, 1 — 4. ^Petersen — Domaszewski, Die Markussäule. 1896, 78. t. Sarmatia tartomány tervére 1. most Dobias, Corolla memoriae E. Swoboda dedicata. 1966, 118 —. Bengston, 355. C. Vettius Sabinianus: Gagnât—Merlin —

Châtelain, ILA 281. 98 Dio, LXXI. 16, 1—2, 17. A békekötésben szökevónv katonákról nincs szó. 99 Dio" LXXI. 33, 1; RIC III. 209; vö. Fitz, ActaAntHung 1963, 275 —; Dobó, 1968, 68. 100 Irodalmat 1. Bp. műeml. II. 97/170. sk. jegyz. 101 Dio, LXXI. 18—20. 102 Dio, előbbi jz.-ben i. h. CIII 13 439 s hozzá Dobias, 1964, 213. Párducz, II. 74 — ; Harmattá, ArchErt 1949, 18 —. loa E

rr

ől legutóbb Fitz, AetaArehHung 1962, 76—. Vö.: Grosso, 473 —. 104 Herodian., III. 8, 5; Passerini, Athenaeum 1946, 145; Dio, LXXVI. 1, 1; Nesselhauf, ad CIL XVI 155. Az annonahoz: Mócsy, RégDolg 1964, 87 — és Germania I960, 312 —. 105 Dio, LXXVII. 9, 1. Pap. Giss. 40 (FIRA II.

2 88). Mazzarino, 1962, 397 —. Walser—Pekáry, 88. Bengston, 371 —. Sasse, passim lor> Vö. Bp.-műeml. II. 53. A feliratos anyagot a legutóbb összeállította: Pflaum, Bayer, Vorgesch. bl. 1962, 82. 107 Dio, LXXVII, 20. 3—4; vö. Fitz, fentebb, 103. jegyz. i. m. 104, ós AlbaR 1967, 202 —. Mócsy, RE IX 1962, 564. io7a a legio-törzs nem vonult hadba: C III 3526, ArchErt 1940, 201. A vex illett io visszatérésének időpontját megadja C III 3344 és Herod., V, 2, 3. 108 Elagabal: Dio, LXXVIII. 30 —. Herodian., V. 3 —. V. Hel. 1 — Severus Alexander: Dio, LXXX. 1 —. Herodian., VI. 1 —. Zosim., I. 11 —. V. AI. Sev., 1 —. Jardé, 9 —. Besnier, 79 —. Ensslin, CAH XII. 57 —. Crook, 86 —. Hammond, 380 —. Modrzejewski—Zawadski, Rev. hist, du droit franc. 1967, 592 —. Építkezések: AnnEp 1962, 26; BudRég 1904, 166; CIL III 10 489 és hozzá SHA. v. Al. Sev. 39, 4. 109 CIL III 10 403, 3412, 3515, 10 594; Bp. története I. 576/97 jegyz. Az elsőnek id. feliratot Egger R., WASB 1966, 26, a helytartói palota szentélyére vonatkoztatja. 110 Belső, ill. külső harcokra gondolt Szilágyi, TBM. 1958, 17; Fitz, AetaArehHung 1962, 109. 111 CIL III 3524; Radnóti, NK 1935-1936, 2. Soproni, AetaArehHung 1965, 275 —. 112 AnnEp 1966. 596; CIL XVI 142. 113 Útjavítások: CIII 3710, 3715, 3719. 10 622; 10 655, 10 657; 3738. A túlparti népek megmozdulására Soproni, i. h. 114 A főforrás Herodian., VI. 7 —. 115 Herodian., VII. 1 — ; Bersanetti, 127 —. Mazzarino, 1962. 318 — ; Bp. műeml. II. 102/317 116 Herodian., VII. 4, — VIII. 1. — Ujabb irodalom: Walser—Pekári, i. m. 18. és Bellezza, Massimino il Trace. 1964, 148 —. 117 Egger, Serta Hoff ill. Zagrabiae 1940, 219.118 CIL III 10 623; — Nagy T., BudRég 1943, 397 —; ós 1973. Kuzsinszky, ArchErt 1929, 49 —; A keleti hadjáratra: Mazzarino, ActaAntHung 1971, 59 —. 119 CIL III 10 619, 14 354, 6; 3717—3718; 10 418. (ez utóbbihoz Alföldi A., ArchErt 1939, 108). 120 Vö. Calderini, 152. Guey—Pekári, Syria 1961, 261 —. 121 A fentebbiekre a főforrás: Zosim., I. 20 —. Cf. Aur. Vict., de Caes. 29. Az aldunai hadszíntérre Tudor, História 1965, 368 —; Pacatianus és a többi illyricumi ellencsászár megítélésére Fitz, Studien zu den Militärgrenzen Roms 113 — = Vorträge des 6. Internationalen Kongresses in Süddeutschland. Köln—

Graz, 1967. és Nagy T., AetaArehHung 1969, 404. 122 CIL III 3421. Soproni, ArchErt 1951, 46 —; Fitz, ActaAntHung 1963, 299 —; vö. Hanslik, RE VIIIA. 1958, 1984. 123 Pekáry, História 1962, 123. 124 Zosim., I. 29; Schmidt, L. Westgermanen 113 és 179, Ostgermanen 210 —; van Berchem Carnuntina 1956, 13 -. 125 CIL III 10 445. 126 R. Alföldi, FA 1954, 72 —; Barkóczi, Intercisa II. 527 —; 1963-ban Budaörsön került elő nagyobb óremlelet, Kába, ArchErt 1964, 254. A lelőhelyek legutóbbi összeállítása B. Sey, ArchErt 1971, 190 —. 127 Aur. Vict., de Caes. 33, 2; SHA v. Trig. Tyr, 9, 1; 10, 1 -; Zonar., XII. 24 —; Bp. műeml. II. 55 — ; Saëel, Situla 1961. 3 — . Ingenuus felkelését 258-ra teszi Manni, L'impero di Gallieno 1949, 46 — és Fitz, Coll. Latomus 1966, 35 —. L. ehhez megjegyzésemet AetaArehHung 1969,404/60. jegyz. Aur. Vict., i. h. nem vonatkozhat az ifj. Valerianus halálára. Ez esetben ui. comperta Valeriani morte és nem clade állna a szövegben. 128 CIL III 10 492; — Alföldi A., BudRég 1943, 33 —; 129 Dexipp., frg. 24 (FHG III 685). Petros Patr., frg. 12 —; Zosim., I. 48; Bp. műeml. II. 103/349. 130 Bp. műeml. II. 56. Reálisan ítéli meg Dacia feladását Mazzarino, 1962. 501. 131 Vö. Párducz, II. 103. 132 SHA. v. Prob. 16, 2; RIC V. 2, 95; Vitucci, 32. SHA. v. Car. 8, 1 és 9, 4. Meloni, 25. 133 CIL III 10 605; Alföldi A., ArchErt 1941, 49; Egger, JhÖAI. 1943, 25 —. 134 Szilágyi, BudRég 1958, 55- ; Nagy T., ArchErt 1942, 54 — ; és BudRég 1943, 393 — Nagy L. 37 —. 135 A szarmata háborúk időrendjére: Bp. műeml. II. 104/355. jegyz. A 6., ill. a két Caesar esetében a 3. szarmata háború általunk javasolt 305. évre