Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

telepítésre Nagy T., AetaArehHung 1971, 59—. Aquincum nevéhez: Krahe, 99. 24 L. még e kötet „Vallásos hiedelmek" című fejezetét. 25 Ritterling, RE XII. 1249. — Nesselhauf, LA II. 1941, 40 — ; Reidinger 131 —. Nagy T., Die ala Hispanorum I in Pannonién (Eirene-Akten, sajtó alatt). 26 Nagy T., AntHimg 1949, 64; BudRég 1964, 22. Vö. Gabler, ArchErt 1964, 94— és az arentsheimi Limes-Kongresszuson tartott előadásom. 27 ILS 2718. A lovas csapatra: Fitz, AntTan 1962, 156, s különösen Gerov, B., ActAntHung 1967, 85 -. 28 Kuzsinszky, 286—287. számok; vö. Starr, Roman Imperial Navy. Cambridge. 1960, 138 —. 29 Tacit., Germ. 42; Ann. II. 63; XII. 29. Dobiaê, 171 —. 30 Seneca, 3. Sherwin

—White 181 —. 31 CIL XVI 14 és 18. ILS 1005. Mócsy, RE IX. Suppl. 597. Scarbantia: Plin., N. H. III 147. Forni, Carnuntum Jb.1956 — 1957, 13. 32 Alföldi, Századok. 1936. 23. Mócsy, História. 1957, 488 —. Alföldy, ArchErt 1964, 218 -. 33 ILS 2737 s hozzá:- Wachtel, História. 1966, 242 —. Vespasianus politikájára és Aquincumra: Tóth—Vékony, AetaArehHung 1970, 133 —. 34 Saria, Omagiu Daicovieiu. 497 —, és CIL III 3546. A kérdésre 1. még Bp. műeml. II. 36. 35 CIL III 3377 és 10 552. Vö.: Mócsy, Bevölkerung. . . 64. 36 Suet., Dom. 6 —; Eutropius, VII, 23; Iordan., Get. XIII. 76. A keltezéshez Köstlin, 43 — megadott időhatárok alapján Stein, A., 37. 37 CIL XVI 28, 30, 31; vö.: Nagy T., AetaArch Hung 1956, 61, 111, jz. 38 Gros., adv. pag. VIL 10, 4. Iordan., Get. XIII. 76. Szerintünk Diurpaneus, Decebalus és a Dio, LXVII. 6, 1 említette Duras három különböző személy. 39 Dio, LXVII. 6, 5; Syme, JRS 1928, 46 —; Vö. még: Iordan., Get. i. h. s hozzá Köstlin, i. m. 37. Fuscus vereségét 86-ra tenné Garzetti, 657. 40 Dio, LXVII. 7, 1. 41 Dio, LXVII. 10, 1—3. A dátumra Stein, A., i. h. Alföldi A., Bp. története I. 184. 42 Stat., I. 1, 5 — ; Dio, LXVII. 5, 2; Syme, CAH XI. 1952, 177. 43 ILS 9200; Dio, LXVII. 7, 1; CIL III 7397; Ritterling, RE XII. 1526. 44 Tacit., Agric. 41; Dio, LXVII. 7, 2; Suet., Dom. 6; Martial., V. 3. 1. 45 L. a „Topográfia" c. fejezetet. A legio II adiutrix jelenlétére: ILS 2719 és CIL III 14 349, 2, 4. 9. Keltezésük: Nagy T., BudRég 1943, 463 —. L. még alább, 55. jz. 48 Barkóczi—

B. Bonis, AetaArehHung 1954, 180. 47 Reidinger, 139; Alföldy G., AetaArehHung 1959, 126. ' 48 Vö.: Tacit., Hist. I. 2. 49 Albertfalva: Nagy T., Conf. arch. 196 —. Bp. műeml. II. 519. Adony: Barkóczi—Bónis, i. m., 143. Óbuda: ArchErt 1970, 309. Víziváros: CIL III 14 349, 2, 4, 9; BudRég 1900, 20. 50 Suet., Dom. 6; Tacit., Agric. 41; Ritterling, RE XII. 1278. 51 Martial., VIII. 2; VIII. 8; IX. 31. CIL 4497; Swoboda, Carnuntum

4 44. 52 CIL XI 5992 = Dobó, Inscr. 398. Patsch, WASB, 1932, 40 -. 53 Lásd a 45. jegyzetben első helyen idézett feliratot, amely világosan szétválasztja a svéb, a szarmata háborút, majd az ötlégiós megbízatást. 54 ILS 2720; Radnóti—Barkóczi, ArchErt 1951, 78; CIL III 14 349, 8; Nagy T., Acta ArchHung 1956, 54. 55 CIL III 14 347, 2; Alföldy G., AetaArehHung 1959, 134. 66 Stat., III. 3. 170 —; Martial., VIII 11, VIII 15, VIII 65. stb. 57 CIL III 15 197. A Fl. Dom. jelzőket még AlsóGermaniában kaphatta. 58 Reidinger, 138; Mócsy, RE IX. Suppl. 614. 59 Vö. Barkóczi. 19. 60 L. e kötet „Topográfia" c. fejezet. A légiókra: Alföldy G., i. m. 136 —. Az ArchErt 1951, 133 említett Domitiana-jelzős kétsoros téglabélyegen a csapatnév határozottan nem vehető ki (Szilágyi szíves közlése). Kiscelli utcai műhely: Sz. Póczy, AetaArehHung 1956, 78 —. Ala I Tungrorum Frontoniana : Nagy T., uo. 52. 61 ILS 2720; dátum: Plin., 8, 2; vö. Dio, LXVII 3, 4. Garzetti, Nerva. 1950, 57. 62 L. fentebb, az 52. és 45. jz.-ben id. feliratot. 63 Tacü., Germ. 42; Vö. Syme, 128. 64 Swoboda, Carnuntum Jb. 1956—1957, 5 —; SHA. v. Marc. 14. 3. 65 Plin., Pan. 12, 3—4, 16, 2. 66 Dio, LXVIII 10. 3; Alföldi A., Bp. története I. 188 -. 67 CIL XVI. 44, 45, 46. 68 Legkésőbb 103 elején. 104-re teszik Ritterling, RE XII. 1862 — és újabban Bogaers, Studien zu den Militärgrenzen Roms. Köln —Graz 1967, 61. A brohli kőbányák feliratos anyaga azonban nem szól e késői keltezés mellett, vö. AnTan 1972 (S. a.). 69 Nagy T., AetaArehHung 1956, 55. 70 A datum ante quem: 106. aug. 11 (CIL XVI 160). 71 SHA. v. Hadr. 3, 9; Patsch, WASB 1932, 128. 72 Vö. Ptol., Ill 7, 8. CIL XVI 163 s hozzá CIL III 6273. 73 Vö. Bp. műeml. II. 92/27. jegyz. 74 ILS 308. SHA. v. Hadr. 3, 9; Fitz, AetaAnt Hung 1963, 245 —. Dobó, 1968, 43. 75 Reidinger, 140; vö. Betz, RLiÖ. 1937, 80. 114 utánra teszi az áthelyezéseket Mócsy, RE IX. Suppl. 615. T. Plotius Fampilus azonban legiovexillatio-v&l kerülhetett a keleti frontra. 76 Helyesen látták, hogy az ala a II. sz. első felében Aquincum körzetében állomásozott (Radnóti— Barkóczi, ArchErt 1951, 89), de nem Százhalombattán, amely cohors-tábor, hanem Albertfalván, amely Aquincum körzetében az egyetlen ezres aia-tábor. 77 A vízivárosi tábor ós vicus leletanyagára: NK 1919, 71 —; Radnóti, Bp. műeml. I. 24 —; Kaba, BudRég 1963, 259 —; 78 Swoboda, Carnuntum Jb. 1959, 1961, 16 —, és Les empereurs romains d'Espagne. 1965, 195 — különben kitűnő fejtegetései Kelamantia esetében eltúlzottak. 79 Általában: Lepper, Trajan's Parthian War. 1948, 205 —. A legio II adiutrix, illetőleg az ala Britannica részvételét igazolja T. Plotius Pampilus kenotaphiuma (Kuzsinszky, 171, 410) és a CIL XVI 61; vö. Nagy T., AetaArehHung 1956, 25, 35. 80 E háborúra SHA v. Hadr. 5, 2. Hieron., Chronic (Helm, 198); Oros., Hist. VIL 13; ILS 1017; Pflaum, História. 1953, 431 —. DobiaS, Omagiu Daicovieiu, 147 —. 81 Jónás, BudRég 1937, 287 —; vö. Nagy L., uo. 268 és Bp. története I. 628. 82 Pályafutására: Merlin, Mélanges de l'Univ. S. Joseph Beirut, 37, 1960 — 61, 255 — ; Füz, AlbaR 1965—66, 201. 83 Tacit., Ann. I. 11, 4. Legutóbb erről Mócsy, AnnHistUBp 1963, 9 —; A zsidó diaspóra Rómaellenes megmozdulásában látja Mazzarino, 1962, 194 a hódító keleti politika feladásának egyik fontos indítékát. 12* 179