Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

73 VI. Kelemen pápa oki. 1352. július 31. Mon. Vespr. CDXCVII. 383—384; Kubinyi, ArehÉrt 1962, 162. 74 Gerevich L. 1966, 32—38. 75 Gombos, III. 2552. 76 Kubinyi, ArehÉrt 1962, 160—169; Csánki D.: A régi nagy királyi ház és környéke Buda várában. MTA Kvtár, kézirat; Zolnay L., MűvtÉrt 1952, 15-28. 77 Jankovich M., BudRég 1959, 82; Kubinyi, TBM 1961, 126 — 127. ™ Némethy, 1876, 12-14. 79 Schulek, BudKözl 1874, 160. szám, 1287—1290. 80 Horváth H., MMűv 1932, 17. 81 Eber helyesen származtatja stílusát Lombardiából. BudRég 1904, 61. 82 Csemegi, 47, 155. jegyzet. 83 Csemegi, 155. jegyzet: lásd az alapfalakat és a köztük végzett feltárás Schulek-féle alaprajzát. 84 Baros 19: „Azért mikoron e szent szűz, Szt. Margit asszony immár volna tíz esztendős. . . hozattaték a klastromba, melyet az ő szülei a Dunának szigetén . . . fundamentumától fogva építenek, rakának és mindvégig elvégzének." 85 A régi romok ismeretében vagy feltárás alapján készült közlemények. Radványi; Törs; Őri; Haeufler; Osváth 1901; Lux K., Élet 1923; Lux G., Technika 1938, 6. szám; Lux 67., MÉpm 1942, 305—310; Feuerné. 86 Baros, 24. 87 Első monográfusa Vattai, BudRég 1958, 191 — 210. Korát helyesen állapította meg, miszerint az a XIII. század vége. A leltári bejegyzésben vele együtt szereplő kis gyűrű alapján inkább női koronának hitte. Időközben Feuerné Tóth R. Jankovich Miklósnak még a lelőkörülményeket rögzítő levele, egy férfigyűrű alapján V. István koronájának határozta meg, BudRég 1964, 116; Vattai E., FA 1966—67, 123—135. A XVI. századi Margitlegenda más helyen írja le V. István sírját, mint ahol a koronás sírt találták. 88 Henszlmann, ArehÉrt 1885, XIX; Némethy, ArehÉrt 1885/3—4, 71, 289; Szendrei, ArehÉrt 1902, 396—398; Forster, A budavári Halászbástya és a domonkos szerzetesek templomának romjai. MoMűeml I. 148—156; Éber, BudRég 1906, 206 — 208; ifj. Csemegi J., Történetírás 1937, 489 -497; LuxG., Technika 1940, 114 — 116; Gerő L., Bud Rég 1943, 295—318; Lócsy E.; H. Gyürky K., ArehÉrt 1969, 99—104. Az új ásatást H. Gyürky K. vezeti. 89 Feuerné Tóth R., BudRég. 1963, 427—446. aü „Eine bei uns etwas später auftauchende Schicht der Bettelordenskunst entspricht dem einschiffigen, flaehgedeckten Saal mit angefügtem (Lang) Chor." Buchowietzki, 214. 91 Hajóhossz: 30 m, szélessége 12 m. Kórus 18,40 m, szélessége 7,30 m. — Wiener Neustadt, 1267 előtt; Bruck an der Mur 1273 — 1300; Enns 1270 — 1300; CJraz- 1277; Wells 1283 és a leobeni domonkosok 1280 után. 92 Horváth H. 1944, 7—33. 93 Balogh J., MűvtÉrt 1953, 107. — A síremlék korábbi Tino da Camaino-nál. 94 Horváth H. 1944, 95 1352. júl. 31. VI. Kelemen pápa megerősíti Hermann budavári plébános közbenjárására azt az egyezséget, amely a plébános elődje, a suburbium polgárai és lakosai között létrejött a plébánia területén általuk alapított Mária Magdolna templomának ügyében. Főbből az oklevélből kiderül, hogy a Mária Magdolna-templomot mint a Szent Péter-templom kápolnáját, a budai suburbium lakosai a Mária-templom területén alapították. Mon. Vespr. II. CDXCVII. 383-384. 9

« Kubinyi, TBM 1964, 95-96. 97 Csalogány utca. 98 Az oklevél őrzési helye már nem ismeretes, és sajnos egykori hollétére sem utal idézet. Ennek ellenére elfogadhatjuk, mert Némethy hitelt érdemlő történész. Némethy 1876, 21. 99 Bp. műeml. I. 366; Kubinyi, TBM 1964, 96. 100 1257—70. Schier, 21—22. 101 1257 — 61. 102 p] dátumról mind Schier, 50, 68, mind Rupp 103, is megemlékezik. 103 Történetének legjobb rövid összefoglalása Bp. Műeml. I. 365—369, szakirodalom 382—383; Némethy 1878, 17—25, 36, 39; Gárdonyi, TBM 1936, 59—60, 69—74; A budavári Mária Magdolna helyőrségi templom és tornya, Technika 1943, 310—316. 104 Farkas bíró utca 9„ Fő utca 16., és 20. 105 Mon. Bp. 86. 106 Garády, BudRég 1943, 206-214. 107 Az ásatások vezetője H. Gyürky K., Arch Ért 1967, 80—82. 108 Az eredeti dokumentáció egy része Csemegi összeállításában is látható, valamint Bp. műeml. I. 431—458. Utóbbiban régi forrásmunkák is szerepelnek a bő szakirodalom mellett. 1119 Csemegi, 56—58. 11(1 Hoefelmayr—

Straube, 40—41. 111 Bogyay, Wandlungen 1953, 273; Bogyay, 10 — 11. 112 Hahnloser : Villard de Honneeourt. Wien 1935. 113 Csemegi, 158. 114 Karácsonyi, 152. 115 Mon. Vespr. I. 292—3. 116 1432. febr. 24, HO I. 328—30. 117 Garády, BudRég 1943, 184—193. 118 Lócsy E., ArchErt 1967, 200—206. 119 Csánki, Századok 1893, 26. 120 Schier, 65. 121 1428. Házi 1/2. 377. lz2

Divéky, MTT 1914, 45, 90. Valószínűleg a Szt. Erzsébet-kórházat nevezték Szt. Gellért-hosp italnak, uo. 26, 45. Az óbudai kórház viszont a Szt. Lélek-ispotály lehetett, uo. 115; Kubinyi, TBM 1964. 123 Englanderné 1930, 11—19; Mon. Vespr. 297; Margit nápolyi legendája: Gombos, III. 2531; Mon. Strig. II. 716—17. 124 Erdődy Galgóci lt. lad. 4. fase. 4., no 9, 1514. jan. 2.2. . 125 Garády, BudRég, 1943, 193—205. — Az azonosítás alapja egy XVIT. századi metszet, amelyen a templomot sövénykerítés övezi. A késői alaprajz mellett a kőtöredékek XIV. századi fölépítésről tanúskodnak. Mindezt égybevetve inkább Lógod falu templomának tartjuk, amely valamivel magasabb helyen épült. Alatta a Vérmezőn épületalapfalak kerültek elő; az egykori Lógod maradványai. Kubinyi, TBM 1964, 93. 126

Ánagni, 1259. október 11. Mon. Bp. I. 64 65. 127 Mon. Bp. I. 119-120. 128 Lócsy E., ArehÉrt 1958, 91. Ásatási jelentés. 129 Salamon; Némethy, ArehÉrt 1886, 166. 130 Lux G., MÉpm Í943—44; Feuerné, Tóth R. 16—19. 131 Az összes rom topográfiai helyzetét megadják: Őri 67; Radványi 136; Haeufler. 132 1285. aug. 14. Mon. Bp. 220. 133 Matthey. 134 Radványi, 131—2. vjr

> Mon. Bp. I. 259, 285. 136 Kubinyi, TBM 1961, 127. 137 Gerevicdi IJ., 1966, 197—198. 138 A legkésőbbi pénzlelet az udvar és vermek föltöltéséből 111. András dénára. Gerevich Ij., 1966, 126—130. 139 Gerevich L., 1966, 266—268.