Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

229 — 230. Az Úri utca 31. számú ház helyreállított ján lehetséges, és ez a korai háztípusokra és kialakulásuk idejére nézve is nyújtana támpontot. Miután azonban tudjuk, hogy a teljes telekméretnek megfelelő közép-kapualjas típus már az első házak között is szerepelt, lehetséges az a megoldás, hogy a ház déli oldalát átépítették, és csak a dísztermet hagyták változatlanul. Más ilyen ép és műformájában is értékelhető ablakcsoporttal nem rendelkezünk, de ugyancsak kiszerkeszthetőnek véljük az Országház utca 2. déli oldalának első emeletén nyíló két rézsűs ablak csoportosítását (231. kép). Ezt a XIII. század végi, XIV. század elejei sarokházat nyilván ilyen rézsűs iker- vagy hármasablakok világították meg, és csak sokkal később, a XIV. század fordulója után építették át, mint ezt a kapualja és udvari árkádjai elárulják. A ház életének még korai idejéből egy rendkívül értékes lelet maradt számunkra, az első emeleti sarokszoba díszes feketepiros indafestése. Ez lehetett a ház díszes fogadóhelyisége, a „festett terem" („palacium depictum"). A festésnyomok helyét tekintetbe véve talán gerendafödémes mennyezete lehetett, az alatta fekvő termet két szakaszos keresztboltozat fedte. Az alaprajz az utcára merőleges tengelyű hosszabb és egy rövidebb traktusból, helyiségsorból áll, melyek között húzódik a két helyiségsort kiszolgáló, akis belső udvarra vezető „kapualj-folyosó". Az alaprajzot vizsgálva feltűnik azonban éppen és I. emeleti ablakcsoportja