Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

206. Liliomos, aranyozott ezüst halotti korona a margitszigeti dominikák kolostortemplomából minorita templom kórusa két keresztboltozatos, egyenes záródású szakaszból és igen hosszú hajóból áll. Ez tehát pontosan a mi szigeti domonkos zárdánk temploma. Mindkét templom majdnem egy időben készül. Mi ez, ha nem egységes, hatalmas arányú kolostortelepítés? Azonos tervvel és kivitellel építik fel a prédikáló rendek keleti tartományának ekkor több tucat kolostorát és templomát. Ezek a tervek időnként megváltoznak, a negyvenes— ötvenes években még inkább az egyenes záródás az uralkodó, később már a nyolcszög öt oldala. Ennek a ténynek ismeretében érthetővé válik IV. Béla 1255-ben kelt adománylevelének a következő mondata: ,,. . .a rend előírásai szerint építettük a templomot." A források az épületek szerepének és elrendezésének magyarázatán túl a berendezésre nézve is igen sok adatot nyújtanak. A leírásoknak talán legérdekesebb része a kolostor művészi kegytárgyainak, képeinek, oltárainak felsorolása, az apácák díszítő, iparművészeti munkájának említése. Ugyancsak a forrásokban szereplő feszülettel kísérelünk meg azonosítani egy jelentékeny szobrászati művet, egy életnagyságon felüli Mária-szobor torzóját, amely talán Kálvária mellékalakja volt, mert különben elég nehéz szerepét megtalálni az épületen belül, hacsak nem egy Madonna torzója. A forrásra kell támaszkodnunk az egyik legkiválóbb képzőművészeti alkotás, Margit koporsójának értékelésénél.

92 A Ráskai Lea korában is álló emlékmű esetében a tévedés kizártnak tűnik, tehát hogy a vörös és a fehér márványsíremléket összekeverte volna. Margit vörös márványsíremlékét a lombardiai Albert és Péter kőfaragók készítették. Volt ezenkívül egy fehér márványsíremlék is, melyet a Margit-legenda jelenetei díszítettek. Szó szerint el kell fogadnunk a legenda állításait, és meg kell kísérelnünk összeegyeztetni a leletekkel. Leletek csak a fehér márványkoporsóból maradtak, melynek kora és stílusa megengedi, hogy a hetvenes évekből származtassuk.

93 A baldachinos szarkofág oldalát domborművű jelenetek borították, tehát több ok van rá, hogy Margit fehér márvány dombormű vével azonosítsuk (207- 209. kép). A Boldogasszonynak szentelt főoltár evangéliumi oldalán állott síremléke. Nem tehető fel, hogy több síremléke volt. Lux Kálmán fő vonásaiban helyes rekonstrukciója nemcsak megengedi, hanem megkívánja, hogy a szarkofágon alak feküdjön (210 kép). Nyilván ezt készítették a lombardiaiak vörös márványból, amely valószínűleg első alakjában nem volt egyéb, mint egy alakos sírlap, de még valószínűbb, hogy itáliai típusú szarkofág. Különben a fehér márvány baldachinos síremlék is itáliai származásra vezethető vissza.

94 A tatárjárás után bekövetkező újjáépítés első szakaszának további emlékét az új városban kell keresnünk. A Pestről feltelepedő németek a már régebbi idő óta a hegyhát közepén emelkedő királyi kápolnát javíthatták ki, és vették átmenetileg birtokukba. Nem így a Duna partján elterülő magyar suburbiumokból,

95 Fel- és Alhévízről felszivárgó lakosság.

96 Új templomot kellett építeniök, amely sokáig sok pert életrehíva mint a német plébánia filiale ja szerepelt. Létezésének első bizonyítéka az 1257-ben történt kiegyezés, mely szerint a ]\£áriatemplomnak a Magdolna-templom és a suburbiumban álló Péter-templom

97 négy és egynegyed, Boldog Margit síremléke A MáriaMagdolnatemplom