Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

178. A „trónoló Krisztus" reliefje (Tabáni plébániatemplom) egyikét, a felvásárlást biztosítják. Pesten kívül hasonló feltételek alakultak ki Felhévízen és Óbudán is, ahol feltehetően akárcsak Pesten a római Castrum falait használták fel. Ugyanezekről a tapasztalatokról számol be a várostörténet-írás a IX. századtól kezdve.

30 A történeti különbözőség ellenére azt,'hogy itt valóban hasonló jelenségről van szó, bizonyítja az azonos kifejezés használata. Amikor Pest legkorábban előfordul a forrásokban, mint ,,portus"-t emlegetik. A nagyobbik Gellért-legendában olvashatjuk: „Deinde perrexcrunt versus portum Danubii. . .", ,,Cum autem ad portum Pest venissent,. . .", ,,. . .ad portum pestiensem. . . ".

31 A Képes Krónika 1061. évben említi a pesti révet. Még ennél is döntőbb a Budára és Pestre vonatkozó első fennmaradt oklevél 1148-ból, amely lényegében a megyeri révtől a Csepelszigetig terjedő területről szól, és itt a ,,. . .tributum portus Pest et Kerepes. . . " -ről emlékezik meg. Ez az utóbbi portusok jelentőségét éppen a vám eladományozása, tehát komoly pénzügyi értékük szabja meg. Ez természetesen nemcsak átkelésből, hanem az oklevélben is felsorolt, a Dunán felfelé bort ós sót, lefelé egyéb árukat szállító hajók távoli forgalmából is következik.

32 A portus itt elsősorban kikötőt jelent. A várostörténeti irodalom azonban a vásárok és révek mellett minden esetben megemlékezik a tőszomszédságban emelkedő ,,castrum"-ról, a birtoktestek igazgatási és katonai központjáról. Helyrajzukat stratégiai és kereskedelmi okok határozzák meg.

3;i Ezek a fogalmak jellemzik a Budavárról és Pestről fennmaradt legkorábbi forrásirodalmat is. A várostörténetnek ezek a meglepő, Európa-szerte azonos vonásai kétségtelenül azonos társadalmi és gazdasági fejlődési fok következményei. A IX—X. századi ismérvek nálunk a X XI. században bukkannak fel.