Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

A király 1277-ben további három, az udvartartásnak fél fertót adózó kondicionáriust és két szőlőművest adott az apácáknak, a királyné pedig azzal erősítette meg az adományt, hogy kivette őket a Csepel-szigeti bírák joghatósága alól.

107 A király és az apácák mellett a mogyoródi apátság és a felhévízi keresztes konvent is rendelkezett szőlőkkel, jobbágy telkekkel, emellett a telepesek földbért tartoztak fizetni a kereszteseknek. Magánosok, többnyire nemesek, főként a mai Rózsadomb déli lejtőin, az úgynevezett Tusmánmálon rendelkeztek szőlőbirtokkal. Felhévíz egyébként a XIII. században kivált Buda környéke helységei közül azzal, hogy szőlei nem budai polgárok, hanem nemesek kezében voltak. Szőleje volt itt Erős fia Fekete Miklós ispánnak, budakeszi nemeseknek, háza Kartal-nembeli Kabas Tamásnak. Idevaló volt Donát úr, akinek leánya, Szabina szigeti apáca Ráskai Lea szerint — ,,vala szent Margit aszzonnak kiváltképpen való titkosa". Némileg városias jelleget kölcsönzött a helységnek, hogy a vásártér közelében, az egykori Béla király „udvarháza" táján paloták állottak benne. Több palota Kun László király adományából jutott az apácák kezére; egyet, a hozzátartozó „tusmáli" szőlővel Fekete Miklós adott az apácáknak.

108 Felhévíz legkiemelkedőbb épülete a Szent István királyról nevezett ispotályos keresztes kanonokrend esztergomi anyaházának Szent Háromság-egyháza volt, mely a tatárjárás után önálló konvent lett, élén egy perjellel. Minden bizonnyal ezt a konventet kell értenünk az 1276-i tanúvallatáskor gyakran emlegetett felhévízi Szent Kereszt-perjelség keresztesein, akik iskolát is tartottak fenn. Cintermüket (templom körüli temetőjüket) kőfal vette körül. A keresztesek jelentékeny birtokokkal rendelkeztek a környéken (mint Párdi, Pósarákosa), de a tatárjárás után munkaerő híján nem tudták kellő módon jövedelmezővé tenni. A konvent anyagi helyzetén sokat lendített, hogy a hetvenes évektől hiteleshelyi működést folytatott főként Pest és Pilis megyei ügyekben, s tekintélyére mi sem jellemzőbb, mint hogy 1296-ban Márton alországbíró előttük vallotta át a vöröskői váruradalmat Csák Máténak.

109 + Pest-Budán birtokos királyi vár Pest-Budán birtokos vidéki egyházak • Pest-Budán birtokos vidéki nemes lakóhelye 161. Pest-budai birtokosok az Árpád-korban B a budai prépostság vidéki birtoka N a nyúlszigeti domonkosok vidéki birtoka P a pesti domonkosok vidéki birtoka