Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

Ahol W

alter házát kikövetkeztettük, ott találjuk a későbbi budavári bíró, Werner palotáját. Erről ugyanis 1352-ben megmondják, hogy a Szent János-kolostor és a kapu között fekszik. Úgy látszik, hogy egymás közelében emelkedett a két ellenségeskedő patríciuscsalád palotája. Ma már nehéz volna megmondani, hogy vagyonért való küzdelem vagy vezető szerepért folyó harc volt oka, avagy a Montecchik és Capulettik veronai vetélkedése játszódott le Budán; tény az, hogy a két család közötti ellenségeskedés addig fajult, hogy (1290 táján?) Werner és fia, László megölte Walter comest. Werner fia László rektor korában (1307 - 1309) is kíméletlen ember volt, mert a boldogemlékű Csák Mórt és feleségét, miután elváltak, és domonkos kolostorba vonultak, erőszakos úton akarta világi életre kényszeríteni. A zárdaéletet ellenző após, Aba Amadé nádor kérésére mindkettőjüket kivonszolta kolostorukból, és egy budai toronyba zárta össze. Tornyon ez időben egy-egy toronyszerűén épített emeletes palotát vagy egy patríciusház toronyszerű tartozékát értették. Bizonyára ilyen volt Werner fia László háza is, ha éppen nem saját tornyában akarta a fiatalokat észretéríteni".

44 Zsidó utca Walter elődje a kamaraispánságban 1250-től 1265-ig a zsidó Henel volt. Henel kamaraispánsága kezdetére tehetjük a zsidók megtelepedését Budán. A beregi egyezmény után a számban nem jelentős zsidóság Bécsbe költözött át. Ausztriában Harcias Frigyes 1244-i kiváltságlevelében messzemenően biztosította a zsidók jogi helyzetét a keresztényekkel szemben. Egyenlővé nem tette őket a városi polgárokkal, de mint kamaraszolgák közvetlenül az uralkodótól függtek. IV. Béla, aki már 1239-ben engedélyt kapott a pápától, hogy zsidókat alkalmazzon kamarai szolgálatban, 1257-ben az Ausztriából behívott zsidóknak a Frigyeséhez hasonló kiváltságlevelet adott. A Budán frissen megtelepedett zsidókat 1250 és 1260 között már meg is látogatta Jicchák ben Móseh bécsi rabbi. Látogatásáról ezt írta: ,,En a szerző elhányattam Hágár országba (Magyarországra) egész Budun-\g és Osztrigosz-ig, hol meleg források fakadnak a földből, s azt kérdezték tőlem, szabad-e a nőknek a havi tisztulásuk után tisztálkodás végett a forrásokban megfürödniük; ők tudniillik mivel ezek melegek, efölött kételkedtek. S én arra tanítottam őket, hogy igenis szabad." Gyógyfürdőink bizonyára nem csak nőknek szolgáltak üdülésül; a nők fürdésével kapcsolatban felvetett aggály is bizonyára fürdőző férfiak részéről merült fel. A kamarai szolgálatban levő zsidók lakhelye a Várban 1360-ig a Szent János utcával párhuzamos Zsidó utca (mai Szent György utca) nyugati oldala volt, ahol az utcából öt sikátor vezetett ki a bástyafalra. A legészakibb sikátornál állt már 1307-ben a zsinagóga; a mellette levő kaput nevezték Zsidó-kapunak, szemben a Szent János-kapuval. A Zsidó utca alatt, a Várhegy lábánál volt az 1290-ben említett Zsidó temető (a mai Alagút utca és Pauler utca sarkán), ahonnan számos feliratos zsidó sírkő került elő, a legkorábbi 1278-ból

45 (159. kép). Királyiudvar- Az utóbbi évek ásatásai arról tanúskodnak, hogy a Várhegy déli végén, a XIV. századi hely palota alatt állott egy XIII. századi edénytöredékekkel és néhány éremmel keltezhető épületcsoport,

46 ami azt a gondolatot vetette fel, hogy itt állt az első IV. Béla kori királyi udvarház. Ami azonban a király budai lakhelyét illeti, az okleveles adatokból és a dátumhelyek elemzéséből azt a megállapítást vonhatjuk le, hogy fővárosunk területén királyi palotának nevezhető épület egyedül Óbudán állt, kisebb királyi és királynéi udvarházakkal azonban többfelé lehet számolni. A királyi és királynéi oklevelek keltezési helyei százalékosan az alábbi módon oszlanak meg:

47 Uralkodó Buda Óbuda Buda Margitsziget Budavár Pesthegy Pest (Szent Erzsébet) Rákos Csepelsziget Egyéb Uralkodó % IV. Béla 1238-1241 32 4 64 1242-1250 13 1 1 85 1251-1260 9 2 2 7 80 1261-1270 10 4 86 V. István 1270- 1272 22 4 2 2 2 2 66 IV. László 1272-1274. VI. 79 10 4 7 1274. VI,-1290 18 1 1 3 2 1 74 III. Endre 1290-1296. IV. 33 1 66 1296. IV.-1301 79 1 1 19 Mária 1248-1268 40 20 20 20 Kun Erzsébet 1270- 1272 20 80 Izabella 1272-1290 43 14 43 Fenncna 1290 -1295 50 50 Ágnes 1296. IV.-1301 100