Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

Cinkota Magúnföldesúri birtok Kartal-nem azt hinni, hogy a Várhegytől délre eső szőlővidék királyi egyházi birtokai, egyebek mellett Nevegy (Sasad és Budaörs között) kezdetben a pesti udvar ellátását szolgálták. A pesti oldalról ide sorolható Jenő része (a Margithídnál), Nagyos a Rákos-patak partján, Párdi (Zugló területén), Nyír (Rákospalota) Regtelekkel, Űjbécs (kb. a Régiposta utca és a Szabadság tér között) és Szent erzsébetfalva (a Ferencváros területén). E falvakról XI—XII. századi okleveleink nem tesznek említést, egyikőjük, Nyír fennállásáról azonban tanúskodik a nagy rákospalotai sírmező, amely S végű hajkarikák mellett I. László és III. Béla pénzeit tartalmazta.

66 Távolabb keletre Cinkota tekinthető birtokközpontnak. A Képes Krónika az 1074. év eseményeit tárgyalva elmondja, hogy itt allodium volt, melyben Géza és László herceg megszállott. Bizonyára hercegi udvarház is állott benne, mert körülötte több hercegi birtokról tudunk. Géza herceg 1067 előtt adományozta el Csabarákosát (Rákoscsabát), Gubacsot (a Gubacsi út táján) és a másik Nevegyet (Alsónémedit) Aba nembeli Péter ispánnak, aki e három falut a Borsod megyei Százdon alapított monostorának adta; a Rákos-patak mentén fekvő Nemes föld, valamint Taksony a XIII. század második feléig volt a hercegség (ducatus) birtoka.

67 Mint említettük, a harmadik birtoktípus a magánföldesúri birtok volt. Ide sorolhatók mindenekelőtt a megyét eredetileg birtokló nemzetségfő utódainak maradékbirtokai. Hogy Kurszántól a Kartal-nemzetség származott le, nem csupán abból tudjuk, hogy Anonymus ott jelöli meg Kurszán birtokait, ahol 1200 körül a Kartal-nemzetség birtokolt, hanem abból is, hogy a XIII. században a Kartal-nembeli Uza fia Pétert egy ízben Kurszánnembelinek is mondják. A nemzetségnév általában a Szent István-kori birtokos nevét tartotta fenn. Ennek oka az volt, hogy Könyves Kálmán I. törvénykönyvének 20. fejezete szerint csak a Szent István által adományozott birtokokat örökölhette az adományszerző egész nemzetsége, a később adott birtokok fiú és fitestvér nemléte esetén visszaszálltak a királyra. Ezért a XIII. században az úri nemzetségek a de genere szóval tüntették fel jogalapjuk, a Szent István-kori birtokszerző ős nevét.

68 Kartal, a nemzetségős, Kurszánnak István király korában élő leszármazottja lehetett, s utódai magukat Kartal-nembelieknek nevezték. A nemzetség maradványbirtokai — mint elébb láttuk — általában a megye szélterületén feküdtek. Budapest területén csupán a bal parti Jenő és a jobb parti Szentjakab (ma Űjlak) részét, valamint nevéből következtethetően ,,Uzahárshegyét" (a mai Látó-hegyet) birtokolták. Bizonyára több ismeretlen Pest megyei család sorolható még e nemzetséghez, s talán más István-kori ős is a Kurszán-utódokhoz — ezek felkutatása azonban fővárosunk történeti képén aligha változtat valamit. Tétény-nem Területünkön még egy úri nemzetség fészke található: Tétény, ahonnan a Tétény-nemzetség származik. Anonymus Tétényt a hét vezér közt szerepelteti Tuhutum néven. Ezt régen helytelenül Töhötömnek olvasták; ma már tudjuk, hogy a név helyes olvasata Tühütüm, melynek tühüt töve a török-mongol tihit 'herceg' méltóságnévből ered,

69 míg az -m birtokosrag lehet, amely némely cím mellett megragadt (pl. régi magyar urum 'uram', vagy török kanüm 'kánom'). A Tétény név eredeti jelentése tehát 'hercegem'. Tétény mindamellett nem tartozott sem Árpád, sem Kurszán családjába; nemzetségének kígyó-totem címere ugyanis eltért az Árpádok és a Kurszán utódok címerétől. Mindamellett két szállása, a Buda alatti Nagytétény téli udvarhely és a Fertő-tó melletti Tétény nyári szállás, arra mutat, hogy egy időben a fejedelmek partvonalán vonult fel és alá. Nomád analógiák alapján leginkább fejedelmi vőnek vagy sógornak tarthatjuk, aki hadvezéri tisztet töltött be, talán a X. század elején. Utódai birtokolták István király korában is Nagytétényt, sőt a pesti oldalon is több falut Sződtől Maglódig. A Tétény-nemmel kapcsolatba hozható, hogy Nagytétényről került elő egy olyan egyenes kétélű frank kard, amelyet országos előfordulása alapján Géza fejedelem és István király XI. század eleji seregének elitjéhez lehet kapcsolni.

70 Az államszervezéssel karöltve járt az egyházszervezés munkája. De amint István király fővárosunkból nem csinált államigazgatási központot, állandó jellegű királyi vagy ispáni székhelyet, ugyanúgy nem tette egyházigazgatási központtá sem. Bővebb krónikáink ugyan Szent Istvánnak tulajdonítják egy igen jelentős egyházi létesítmény, a budai vagy óbudai társaskáptalan alapítását, az erre vonatkozó híradás azonban kétségbe vonható; nem volt benn a XI. századi gesztában, hanem a krónika V. István-kori folytatója feltevésünk szerint Ákos mester, budai prépost - szúrta be azért, hogy öregbítse egyházának múltját és kiváltságait.

71 Kétségtelenül kiderül ez a következőkből: A krónika megelőző, 66. fejezetében egyebek mellett azt olvassuk, hogy Szent István legyőzte Keánt, a bolgárok és szlávok vezérét, és ennek kincseiből megajándékozta az általa alapított székesfehérvári bazilikát, Gizella királyné pedig aranykeresztekkel, oltárképekkel, gyöngyökkel és öltönyökkel gazdagította. Ez a híradás hiteles, mert egy XI. századi namuri forrás igazolja, A Budai káptalan alapítása