Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

azok a X. századi vitézek, akiknek sírleletei a Farkasréten (egy előkelő lovas díszes tarsollyal és aranyozott ezüstveretekkeJ), Rákoson (két lovas, szablyával), a Mexikói úton (egy lovas, kissé hajlított végű, egyenes kétélű karddal), továbbá Cinkotán, Pestlőrincen négy helyen, Pesterzsébeten és Soroksáron két helyen kerültek elő.

31 Ha felvetődik a kérdés, hogy Kurszán népei tulajdonképpen melyik törzsbe tartoztak, és Melyik törzs Budapest környékén, Pest és Pilis megye területén melyik törzs népei telepedtek meg, erre egyelőre csak feltevésszerűen adhatunk választ. Korábban azt hitték, hogy a honfoglaláskor Buda Árpád szállásterülete lett, Árpád nemzetsége pedig a magyar népnév törzsnévi változatával elnevezett megyer törzsből való lehetett, így tehát fővárosunk a megyer törzs egykori szállásterületén létesült. Ez a feltevés azonban alaptalan. Egyrészt semmi bizonyíték nincs arra, hogy Árpád törzse a megyer lett volna, másrészt Buda területét kezdetben nem Árpád választotta székhelyül, harmadrészt a Megyer törzsi helynév háromszoros előfordulása a Pécs melletti Árpád körül és négyszeres előfordulása környékünkön egyenesen kizárja azt, hogy e területek alapnépessége a megyer törzsbe tartozott volna. Az alapnépesség ugyanis csak az idegen törzsbeliek települését nevezte el törzsnévvel a fajtájabélitől való megkülönböztetés végett. Megyer törzsbeliek tehát a köztük lakó megyer törzsbeli vitézek települését nem nevezték Megvernek, mert mindenki megyer lévén ez nem jelentett megkülönböztetést. Ellenben Megyernek nevezték a nyékek, kürtök a közéjük telepített megverek szórványtelepüléseit, Ebből pedig az is következik, hogy a vizsgált területen az a törzs lakott, amelyik neve ott nem fordul elő. Vármegyénk területén a hét törzs neve közül csak Gyarmat és Tarján nem lelhető fel. A területünkön számba vehető Gyarmat törzs fele az őshazában maradt, s a baskírok egyik törzsét ma is így nevezik. Valószínű, hogy a megmaradt fél Gyarmat törzsünket egyesítették a Kürt törzzsel; Konstantin császár ugyanis a harmadik magyar törzs nevét Kürtgyarmat alakban jegyezte fel. Ez a kettős név azonban helynévanyagunkban sehol sem bukkan fel, ami arra mutat, hogy a két törzset a honfoglalás után ismét önállónak tekintették. Mindenesetre nem látszik valószínűnek, hogy a szakrális fejedelem egy csonka törzs élén állott volna, ha egyáltalán viselt törzsfői méltóságot, és volt önálló törzse. Ami aTarjánt illeti, a törzsnév a török tarkan méltóságnévből ered. Tarkan eredetileg kovácsot jelentett, ami a türk előidőkben szakrális foglalkozásnak számított; utóbb a türk és kazár államvezetésben a főparancsnok egyik címe volt. Hozzájárul ehhez, hogy Tarján a hét törzs felsorolásában középső helyet foglal el: Nyék — Megyer Kürtgyarmat — Tarján Jenő - Kér — Keszi. Abból, hogy a Duna jobb partján, ahol Árpád fel és alá vándorolt (Fejér, Tolna és Baranya megyében), egyedül a Tarján helynév hiányzik, arra következtethetünk, hogy ez lehetett Árpád törzse, a központi törzs. Ha Pest megye alapnépessége is a Tarján törzsbe tartozott, ez azt jelenti, hogy a Tarján vezértörzs két fejedelmet tartott el: a kündüt és a gyulát, ami lehetséges, de nem bizonyos. Amikor 904-ben a főfejedelem meghalt, és Árpád az egyeduralmat magához ragadva kiterjesztette uralmát a kende szállásterületére, a földművelő, állattenyésztő, halász és kézműves alapnépesség bizonyára helyén maradt, és az új „nagyfejedelem" csupán a kende katonai kíséretét és udvari népeit telepítette szét. Kurszán vára és téli udvarhelye, valamint Duna menti partvonala Árpád birtokába került. Árpád új nyári szálláshelyét szintén a Csallóközben jelölte ki. Ennek emlékét őrizte a törzsi helynevektől körülvett Árpád, másnéven Árpádsoka falu, mely Győr megye csallóközi részén feküdt. Anonymus szerint Árpád 907-ben halt meg, és Óbuda felett temették el, azon a helyen, ahol utóbb Fehéregyház felépült.

32 Fehéregyház mint alább kitérünk rá —- valóban ott állt, ahol Anonymus megjelöli, és nincs okunk kételkedni abban, hogy Árpádot a fejedelmi udvarhely közelében temették el. A 907-es évszám azonban kérdéses, mert Anonymus évszámai egytől egyig hibásak. A következő fejedelem, akiről biztos tudomásunk van, mert létét Bíborbanszületett Konstantin császár tanúsítja: Fájsz. Fajsznak többfelé volt udvarhelye az országban, mindamellett megtartotta a Duna partvonalát is a mai Fajsztól felfelé. A fentiek után nem csodálkozunk, hogy nyári szálláshelyének nyomára a Csallóközzel szemben levő Szigetközben akadunk: a mai Hédervár mellett állott a nevét fenntartó Fájsz falu. Bizonyos, hogy Fájsz is igénybe vette az óbudai udvarhelyet, amikor ősszel és tavasszal elvonult mellette. 17 Budapest története I. 257