Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

Bécsben tartja lakodalmát Krimhilddel, ezután Mosonban szállnak hajóra, hogy Etzelnburg-hix, Attila várába érjenek. Ez pedig nem lehet Esztergom, mert Esztergom a Nibelung-énekben Gran néven szerepel.

3 Budát azonban a németek Etzelnbur

y-nak hívták már azelőtt, hogy a Nibelung-ének 1200 után mai formáját elnyerte. Rőtszakállú Frigyes német császár Magyarországon átvezető 1189-i útjának elbeszélői, Ansbert és Lübecki Arnold Budát Czilnburg, illetőleg urbs Adtile 'Attila vára' néven említik. Hogy pedig az elnevezők nem ők lehettek, bizonyítja egy másik óbudai helynév: Krimhild fürdője. Azt a kőcsatornát, amely a mai Árpád-forrás vizét Óbudára vezette, 1389-ben Krumheltferdeye néven említik.

4 Ez a helynév, amely egy eredetibb német név magyar fordítása lehet, arról tanúskodik, hogy Óbuda lakói ismerték a Nibelung-ének egyik korábbi változatát. Ez az Óbudán ismert változat pedig olyan elemeket tartalmaz, amelyek a korábbi V ölsunga-sagaval mutatnak rokonságot, a későbbi Nibelung-énekben viszont nincsenek meg. Ilyen Krimhild fürdője, és ilyen a Budli név, amely a Nibelung-énekben eltérő Blödelin alakban olvasható. Megjegyzendő, hogy a Budli nevet viselte egy Magyarországon 1046-ban megölt térítő püspök is, ami a névhez fűződő mondai elemek korai megjelenését is megengedi. Az mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy az 1189 előtt Óbudára költözött németek azonosították a mondabeli Etzelnburgot Budával. Főként az aquincumi romok kínálkoztak Attila mondabeli várával való azonosításra, de a Buda név is emlékeztetett a sagában szereplő Budli hun király nevére. Ez az Óbudán kialakult német azonosítás jutott a XII. század végén Anonymusunk, III. Béla jegyzője tudomására, és ennek alapján írta Gesta Hungarorum című műve 1. fejezetében Attila váráról: ,,. . . Mágóg . . . királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király. O az Ur megtestesülésének 451. esztendejében a szittya földről kiszállva, hatalmas sereggel, Pannónia földjére jött, és a rómaiakat elkergetve az országot birtokba vette. Majd királyi székhelyet állított magának a Duna mellett a hévizek fölött: minden régi épületet, amit ott talált megújíttatott, és az egészet igen erős fallal vétette körül. Ezt magyar nyelven most Budavárnak mondják, a németek pedig Ecilburgnak hívják."

5 Anonymus alább latinul is megnevezte civitas Attile regis néven, amit a civitas szó IX — XII. századi jelentése és német Ecilburg megfelelője alapján inkább fordíthatunk Attila király várának, mintsem városának. A fent elmondottakból is kiderül, hogy a németek által Attilavárnak nevezett Budaváron nem a mai Várat, hanem Óbudát kell értenünk; Eczelpurg ~ Zelburg emellett a középkor végéig Óbuda német neve maradt.

6 Szikambria Aquincum romjaihoz nemcsak német, hanem francia mondai elemek is kapcsolódtak a középlegendaja k

orDan nevezetesen Szikambria története. Szugamber, latinosan Sicamber, eredetileg az egyik germán frank törzs volt, amelyet a rómaiak i. e. 8-ban levertek, és maradékát Galliába telepítették, hol a IV. században beolvadtak, eltűntek. Az V. századtól, a „Galliában uralomra jutott frankok írástudói, hogy előkelő ősöktől származtassák magukat, a frankokat a trójaiaktól eredeztették; a trójaiak és a frankok közötti összeköttetést pedig a szikamberekben vélték megtalálni. Tours-i Gergely már a VI. század végén Pannoniában jelölte meg a frankok korábbi lakhelyét. A VIII. században nyerte el a monda később is ismert alakját; a Gesta Regum Francorum szerint a frank trójaiak Pannónia határánál egy várost alapítottak, melyet saját nevükről Sicambria-nak neveztek el. Ez a középkori irodalomban széltében elterjedt állítás egy XIII. századi francia kéziratban olyan formát öltött, hogy Sicambria Magyarország fővárosa (a Sicambre gui est cieuetaine cites de Hongerie). Innen már csak egy lépés volt Szikambria helyhez rögzítése; az „érdem" egy XIII. századi magyar krónikásé, aki a magyar történet elé írt hun történetben Szikambriát Óbudával azonosította, a frank —trójai mese helyébe viszont hun mesét költött, egyrészt Jordanes gót története, másrészt a Nibelung-ének, harmadrészt az anonymusi Ecilburg-Budavár motívum kombinálása révén.

7 Jordanes Getica c. művében Attila és testvére, Bleda küzdelméről annyit mond, hogy Attila testvérével, Bledával kezdett el uralkodni, de hogy terveit végrehajthassa, hatalmát test vérgyilkossággal növelte, s Bleda álnok megöletése után az egész hun népen uralkodott.

8 A hun történet szerzője elterjedt nézet szerint maga Kézai Simon —- az Ecilburg-Budavár kettős elnevezés magyarázatára Budlit, másnéven Bledát Budának keresztelte el, Attila és Buda küzdelméről pedig a következőket írta: Attila „Sicambriába, Pannónia városába bevonult, ahol testvérét, Budát tulajdon kezével megölte, s testét a Dunába vetette, azért hogy amíg maga Attila a nyugati részeken tartózkodott, Buda a közte és testvére közt megállapított határokat áthágta; Sicambriát ugyanis maga nevéről Budavárának neveztette. És jóllehet Attila király a hunoknak és más népeknek megparancsolta, hogy azt a várost ne Budavárának, hanem Attila városának hívják, a németek a tilalomtól félve azt Ecilburgnak, azaz Attila városának nevezik, de a magyarok a tilalommal nem gondolva mai napig is Óbudának hívják". A hun történet szerzője Szikambriát nem csupán a hunok átkelő helyének mondja, hanem szerinte Attila halála után itt zajlott le az a tizenöt napos csata, amelyet Attila fiai: a Krimhildtől született Aladár