Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

I. A KÖZÉPKORI VÁROS ES KEZDETEI MAGYARORSZÁGON I. A VÁROSFEJLŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN A „középkori város" elnevezés általában olyan városképet idéz fel magas kőfalak mögött szűk utcák, ódon, magas tetejű házakkal, tágas piactér gótikus templom árnyékában -,ami külső megjelenésében is a feudális kori európai városnak csupán egy későn elterjedt csoportjára illik. Valójában a város a középkori Európában sokkal változatosabb formában jelent meg; fő típusai változtak koronként, területenként, de emellett egy-egy tartományon belül is olyan sokféle egyéni alakban jelentkezett, hogy elmondhatni: két egyforma város ugyanúgy nem született, mint két egyforma ember. Ennek ellenére azok a tényezők, amelyek e sokféle várost létrehozták, lényegében azonosak, s a várostörténész feladata éppen abban rejlik, hogy meghatározza egyrészről a város keletkezé­sének történelmi előfeltételeit, másrészről azokat a városfejlesztő tényezőket, amelyek egy város egyéni arculatát kialakították. A jelenségeknek erre a ketté­választására az alábbi meggondolás vezet. A város társadalmi képződmény, s így a városkelet­kezés történelmi előfeltételei mindig az egész társadalom viszonyaitól függenek. Ugyanakkor egy-egy város az adott társadalom lakterületének csupán egy-egy pontján keletkezik, s így e pontoknak az adottságai és a helyre ható tényezők döntik el, hogy hol jön létre város, és milyenné fejlődik. A városkeletkezés történelmi előfeltételei sorában az alábbi három, egymással is szoros össze­függésben levő gazdasági és társadalmi jelenséget jelölhetjük meg: fejlett munkamegosztás, rendszeres árucsere, és a kettőt magasabb szintre emelő állami szervezettség. Ahhoz, hogy város létrejöhessen, a társadalom munkamegosztása el kell érje azt a fokot, hogy a mezőgazdasági termelőkből különféle kézművesek és kereskedők válnak ki. Társadalmi munkamegosztás jelentkezik már a nemzetségi szervezetben a különféle feladat­körök megosztása révén. A nemzetségi szervezet bomlása arra vezet, hogy a nemzetség központ­jában, a nemzetségfő lakhelye körül egy bizonyos la kos ságkoncentráció jön létre különféle munkát végző elemekből. Ez pedig önmagában is további munkamegosztást ered­ményez, mert a középkori mezőgazdasági termelés szintjén egy település határa nem tud ellátni élelemmel és a házi iparhoz szükséges nyersanyaggal több ezer családot. Munkamegosztás kifejlődhet az egymás mellett lakó, különböző termelőmódot folytató etnikumok (vadászok és földművelők, állattenyésztők és földművelők) között, s szerepe van az etnikai munkamegosztásnak fejlettebb fokon a városalakulásban is, amikor kézműveseket és kereskedőket telepítenek egy helyre. A munkamegosztás helyi kifejlődése hozzájárulhat egy-egy város kialakulásához, a társada­lom egészét átfogó városi civilizáció azonban csak akkor jöhet létre, ha a munkameg­osztás az egész társadalomban jelentkezik. Az árucsere előfeltétele, hogy a termelő saját szükségletén felül értékesíthető árut termeljen, a többlettermék cseréjét pedig elsősorban a munkamegosztás teszi lehetővé, amely különféle árufajták előállítását eredményezi. Kezdeti fokon a különböző termelőmódot folytató, egymással érintkező etnikumok halá­szok, vadászok, földművesek, állattenyésztők — termékfeleslegüket úgynevezett néma kereske­delem, kollektív ajándékozás vagy alkalmi vásár formájában cserélik ki. E kezdeti árucserének hatása a városfejlődésre nincs, mert az helyileg többnyire a településen kívül, a két etnikum között folyik le. A természeti gazdaságot az önellátás és a természetben való adózás jellemzi, amikor is a terményjáradék általában nem válik áruvá, és piacra elsősorban a termelő áruja kerül. Kivétel az egyházi tized: a dézsmabort az egyház gyakran kiárusította, így a középkori Budán is. Az őstermelők és kézművesek közötti rendszeres árucsere vezet el a vásárhelyek kialakulásá­hoz, a kereskedelem közbeiktatódása és az árutermelés pedig a városi piachoz. Minél nagyobb lélekszámú a település a megművelt határhoz viszonyítva, annál inkább nő a mezőgazdasági termékek behozatalának igénye és a piacra termelt javak mennyisége; s ennek forgalmát egy bizonyos fejlettségen túl már csak a napi piac és az állandó kereskedelem tudja lebonyolítani. A középkori államszervezet több úton hat a városfejlődésre. Történelmi előjeltételek Munka­megosztás Állam­szerrezet

Next

/
Thumbnails
Contents