Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

szíj végekkel, bronzlemezből körülnyírt hossznégyszög ű lyukvédők (8. sír) szerepelnek. A temetőt a VIII. század második harmadában, annak is inkább közepe táján kezdték használatba venni, s talán csak a század végén hagyták fel. Az egyik legszebb késői leletegyüttest a 8. sír bronzveretes övgarnitúrája őrizte meg. A téglalap alakú csattest geometrikus formákra egyszerűsített éles metszésű sasábrázolása, a késő avar műipar legjobb alkotásai között tartható számon (142. kép). Az időrend szempontjából áttekintett nagyobb temetők használati idejéhez igazodnak a pesti oldal többi, kisebb sírszámú temetői. (Lámpagyár, Rákoshegy, Rákospalota-Honfoglalástelep, Rákospalota-Szent István telep). Megemlítjük, hogy az egykori Lóverseny téri sírok nem tartoznak a Népstadion melletti temetőhöz. Időben is valamivel későbbiek, és a VIII. század középső évtizedeire keltezhetők. A késő avar kori emlékanyag áttekintésénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül Csepel-szigetet, ahol a. Szabadkikötő mellett 1936 37-ben több mint húsz sír anyagát mentették meg. Késői griffes-indás övgarnitúrák, közöttük a Tihanyi térről még préselt technikában ismert jobbra néző griffeket ábrázoló négyszögű, illetőleg az életfa két oldalán álló galambpár és halat marcangoló sas motívumait ismétlő körte alakú, csuklós bronzveretek, továbbá kerek mellboglárok üvegpaszta berakással, dinnyemag alakú gyöngyök jellemzik e nagyobb temető népének anyagi műveltségét a VIII. században. Az egyik áttört, liliomveretes övgarnitúrát tartalmazó sír lemezes bujtatóján a poncolt háttérből kiemelkedő palmettás indadísz a rákosi temető köréhez mutat kapcsolatot.

74 A Csepel-szigeten, valamint a budai és a pesti oldalon a VII. század második fele, pontosabban talán e század második harmada szinte üres lapnak számít. A kétrétegű temetőkben (Csepel Szigetszentmiklós, Fehérvári út) a temetkezés folyamatossága még nem igazolt. Megritkulnak 650 körül, de valószínűleg már egy-két évtizeddel korábban is a leletek, és újólag csak egy emberöltővel később, a VII. század utolsó évtizedeiben jelentkezik nagyobb számú leletanyag, az is elsősorban a pesti oldalon. A budai részeken, mint láttuk, továbbra is szórványosan találkozunk egykét sírlelettel, főként a dunai átkelőhelyek szomszédságában. Lehetséges, hogy a régészeti leletanyagnak ez a szembetűnő megritkulása összefüggésben áll azokkal a belső harcokkal, amelyek az avar birodalomban a 627. évi sikertelen balkáni hadjárat után a harmincas évek elején kitörtek, és a felkelésben részt vett pontusi népelemek jelentős csoportjának - egyik forrásunk kilencezer Hp bolygatott \.^^

\ meghatározatlan 138. A Népstadion mellett feltárt avar kori temető összesítő rajzának részlete